Századok – 1881

Értekezések - DR. FEJÉRPATAKY LÁSZLÓ: Kutatások Dalmáczia levéltáraiban 214

224 KUTATÁSOK et violati. In quo sigillo apparebat quaedam imago regis, sedens super cathedram, teneus in manu dextera sceptrum regale et in sinistra ad instar pomi de super cum cruce. In circuitu vero sigilli litterae legebantur : Andreas dei gratia Hungáriáé. Dalmatiae. Croatiae. Serviae. Hex. Et in alio circulo minori iuxta magnis litteris: Sigillum secundi Andreae regis, tertii Belae regis filii.« Ezen pontos leirásból rögtön ráismerünk II. Endre ismeretes pecsétjére, melyet Pray Syntagmájában (tab. II. fig. 2.) kiadott. Ugyanezen leirás szórói-szóra olvasható a Polycorionban is ; mi kétségtelenné teszi, hogy ez, ha nem is teljesen, legalább nagy részben nem eredeti oklevelek, hanem ily egyszerű másolatok után készült, a mi hitelét nem kevéssé csökkenti. A mi mármost cbartulariumaink egymáshoz való viszonyát illeti : legrégibb a pannonhalmi, melynek korra nézve legelső darabja sz. István ismeretes alapító levele, legfiatalabbja egy 1239-iki oklevél, a codex is nem sokkal ezután íratott. Utána jön a liber privilegiorum, melynek legfiatalabb darabja 1348-ból való; a toplicai chartularium 1365, és végre a zárai 1367-iki legfiatalabb oklevéllel. Legtöbbet tartalmaz a zágrábi: 275 oklevelet. Utána a pannonhalmi 60-at; s végre a toplicai és zárai mintegy 50 oklevéllel. Legrégibb, legszebb s leghívebb köztük a pannonhalmi, melynek minden másolatát az eredeti oklevélről irták le. így ismét áll azon elv, melyet Sickel birdet, hogy mennél régibb valamely chartularium, annál nagyobb bitéit érdemel, mert annál nagyobb a valószínűség, hogy jobban olvasták az oklevél Írását. Két oklevél-másolat közül, hacsak szembeszökő okok másra nem kényszerítenek, mindig a régiebbet kell választani. A zárai levéltárban több ilyen oklevél-gyűjtemény van, melyeknek adatai ránk nézve fontosak. így például a nonai püspökség oklevelei, múlt századi másolatban. A nonai püspökség oklevelei elvesztek, s így ránk nézve e másolatok nagybecsüek. Ezeknek elseje IV. Bélának »data Budae auno gratiae MCCXLIIII. septimo kai. Septembris« kelt oklevele, melyben Saxon nonai püspök kérelmére átírja atyjának II. Endrének