Századok – 1881

Értekezések - DR. FEJÉRPATAKY LÁSZLÓ: Kutatások Dalmáczia levéltáraiban 214

DALMÁTIA LEVÉLTÁRAIBAN. 22.'5 hártya-, melyet pápai oklevelekből jól ismerünk : ellentétben az éjszaki tartományokban használt pergamennel, melynek mindkét fele egyszínű, az írás oldala legfelebb erősebb simítása által különbözik a hátlaptól. Ilyen pergamenre vannak írva a dalmátiai oklevelek legnagyobb része, s ilyenre az Endre dux által Dalmátia részére adott oklevelek is. Sajátszerű azonban, hogy Endrének Horvátország részére adott oklevelei, hol az olasz hártya nem volt divatos, a nálunk általában szokásos hártyára írvák. Látszik, hogy még arra is tekintettel voltak, kinek számára adatik ki az oklevél, s annak szokásait, Ízlését követték. Ez aztán oly sajátszerű jelleget kölcsönöz Endre dux okleveleinek, mely a magyar királyok egyéb okleveleitől merőben elüt. Az iráson is világos olasz befolyás észlelhető, finomabb vonások, a XIII. század írására emlékeztető jelleg, a következetesen keresztül vitt scriptum longior jellemzik Endre dux okleveleit Kár, hogy azoknak egyik legszebbikét, a zárai levéltárban őrzött 1198-iki oklevelet Kukuljevié valami reagentiával (hihetőleg tanninnal) annyira bemázolta, hogy az oklevél legnagyobb része, mintha fekete-barna festékkel volna bekenve, olvashatatlan. Endre dux oklevelei jobbára függő pecséttel vannak ellátva s e pecsét selyemfonálról függ. Éppen ebben a korban kezd a selyemfonál s a hártyának visszahajtása a selyemfonál megerősítése czéljából nálunk elterjedni. Ezért nem lesz érdektelen annak történeti fejlődésére egy pillantást vetnünk. Ismeretes, hogy a XII. században a pecsét hártya szalagról függött, mely a hártyára két párhuzamos bevágáson volt illesztve. Ettől a legelső eltérést III. István egy 1172. oklevelében, melyen piros sodratlan selyemről függ a pecsét, és az úgynevezett chartae pagenses-ekben találtam. A pannonhalmi levéltárban őrzött 1184-iki itéletlevelen, melyben III. Béla meghagyására Dénes, Charene és Achilles comesek ítéletet hoznak az esztergomi udvarnokok és a tihanyi apátsághoz tartozó urkutai jobbágyok közti ügyben, bár még nincs reclinatio, a pecsét már carmin és zöld selyemről függ. Reclinatio pedig előfordul Calanus pécsi püspök 1193. a zágrábi káptalan levéltárában őrzött