Századok – 1881

ÁLLANDÓ ROVATOK - Irodalmi Szemle - 182

T.VRCZA. 185 graphia s Lencsó ábrái kevés hitelű kútfők s liogy »Magyarország Czíinertárá«-ban a megye czímcrc, annak az udv. eancelláriában őrzött 1837. évi újabb armálisa után készült, a mint ez a munka szövegében is fiil van jegyezve. Kőrös-megye czíinerében az, a mit szerző franc cantonnak nézett, nem egyéb beékelésnél (eingekeilt), milyen például Fiume czímcrc a mai országos czímerben. Azt sem értjük, liogy Nyitra-megye czimerénél miért tesz kérdőjelt Sz.-Lászlóhoz, mikor az a megyének 1550. és 1838. évi armálisaiban határozottan a megye czímeralakjának mondatik. (ly.) — Л »Délmaqyarországi Értesítő I. füzete megérdemli, hogy föleinüttessék. Ujat s jót közöl, s fokonként javul. Márki Sándor Ada-Kaleh s Pétervárad múlt századbeli vártervrajzait ismerteti az Orczykönyvtárból, alaposan, s a kerethez mérve kimerítően. A rékasi gazdag római leletről az elnök Ormós Zs. értekezik; az éremlet 70 darabból áll. Ezután következik Edelspacher Antal czikke a székelyekről, a bő hivatalos rész, s Egyveleg. Itt nem ártott volna Böhm Lenárt épen a vidéket érdeklő müvét külön is ismertetni, mi ezélszerübb leendett, mint a portugalli régiségekről való átvett communique. Különben örvendünk e lap haladásán s várjuk, hogy egy élvezhető ^él-magyarországi Revue fejlődjék belőle. — Az erdélyi honismertető egylet új folyama XVI-ik kötetéből megjelent az első füzet. Teutsch társ. elnök Wächter felett tartott emlékbeszédét hozza ; Torma Károly újabb kutatásait az azokat megillető méltányos elismeréssel ismerteti Goos Károly ; ezt egy nagyobb 'tanulmány követi Höclismanntól Erdély történeteiről XYIII-ik században. Teutsch Fritz »Album Studiosorum academiae Lugduuo Batavae« ezimü Hagabaii, 1875-ben megjelent munkából közli a leydai egyetem tanulói névsorából a magyarországi s erdélyi tanulókat, egy valóban rendkívül nevezetes névsort, melyben számos tudós és főúr nevével találkozunk. A magyar tanulók névsora lG23-al kezdődik, tehát mióta Bethlennek a külfölddel szorosabb összeköttetése volt, s már 1626-ban ott találjuk testvérének a kormányzónak fiát: Pétert egy egész udvarral. Ott tanult 1631-ben Ilaller Gábor, a később oly szomorú sorsra jutott főur. Ilazai iskoláink történetéhez e közlemény igen nevezetes adalékot képez. — A »Mittheilungen des Instituts für oesterreichische Geschitsforschung« ezímü vállalat 1881. évi folyamából az I. negyedéves kötet 11 ívnyi terjedelemben jelent meg. E vállalat tartalmas, s igen sok