Századok – 1881

Értekezések - SALAMON FERENCZ: Hol volt Attila főhadiszállása? 1

FÖSZ/VLLÁSA ? 13 »Este felé (még az átkelés napján) mikor épen vacsorálunk, felénk közeledő lódobogást hallunk. Két scytha érkezett hozzánk, azon rendelettel, menjünk Attilához. Meghívtuk, hogy előbb vacsorálnának velünk. Ok leszálltak lovaikról, velünk vacsoráltak s másnap ők voltak kalauzaink. S ezen nap közel kilencz órakor érkeztünk Attila itteni sátor-táborához, — levén neki ilyen több is.« A fentebbi szavakból az út nagyságát meglehetős világosan meg lehet határozni ; — de nincs megmondva, sőt jelezve sem. egy lényeges dolog, az irány : hogy éjszakra, keletre vagy nyugatra kellett-e tartani? De azt gondolom, a helyi viszonyok ismeretéből nem bajos eligazodnunk. Mint említettem, a Morava torkolatával szemben, a Duna balpartján egy homokos fennsik terűi el, ma mintegy 7 négyszög mértföldnyire.1

) Mintegy közepén szelik a római sánczok, kiindulva Kubinból, s éjszaknak tartva Deliblatig. Onnan éjszaknyugatra Alibunár helységig a sánczok a homokterületnek inkább nyugati szélein húzódnak el.2) — Azonban a hun király a maga akár állandó, akár ideiglen való táborát nem ütötte fel se homoksivatagba, se rosz vizű és levegőjű mocsárok szélén, — hanem oda, a hol fris vizet kap ember, ló és szarvasmarha. Ilyen pedig ezen a vidéken a Karas, vagy Krassó hegyi folyó melléke, mely a nevezett homok fennsíkot kelet felől rámázza be, hogy Palánkánál szakadjon a Dunába. Ezen folyó vonala mintegy 2 — 3 mértföldre esik Gájától, hová a követséget az első nap letelepítettük. Ezt a Szendrőtől éjszak-keleti irányban levő pontot is azért választottam, mert Attila táborhelyét egy valamirevaló folyó, a Krassó mellé kellett inkább tenn'ein, mint bárhová ezen a vidéken, — tehát az iránynak nagyából éjszak-keletinek kellett lenni. Tudván, merre kell tartani, most lássuk a távolságot. A *) Ezen homokos területnek, melyet a szerbek Bielo-Berdónak neveznek, déli határa a Duna, éjszaki határa az Alibunári mocsárok. Pontosabban : ezen faluk szegélyezik : Grebenacz, Parta, Ulma, Nikolincz, Károlyfalva, Újfalu, Dollova, Balványistye, s a Duna. (Hunfalvy János a »Magyar Birodalom« természeti viszonyainak leírása. III. к. 456. 1.) 2) A táborkar nevezett specialis térképén.