Századok – 1881

Értekezések - RAJNISS GY.: A zircziek a Rákóczi-korban. 155

155 KÜLÖNFÉLÉK. A CZISZTERCZIEK A RÁKÓCZI-KORBAN. A »Századok« f. é. első füzetében Thaly Kálmán Csobáncz 1707. évi védelmezőjéről értekezvén, a 66. lapon közli Bercsényi levelét, melyben Száz Márton és Dóczy Péternek e bős védelemért egyebek közt »az Badacsony hegyen levő tarka barátok szőlei« adományoztatnak. Ehhez Thaly 2. alatt a következő jegyzetet csatolja: »A zirczi cziszterczkák, kik a, hazafias benczékkel, ferencziekkel, premontreiekkel és zobri camalduliakkal ellenkezőleg, nem léptek be a Confoederatióba.« Teljesen eltekintve azon ellentéttől, melybe e sorok a zirczi cziszterczitákat a többi »hazafias« rendekkel helyezik, legyen szabad tisztán a történeti igazság érdekében a következőket megjegyeznem. A zirczi monostor a mohácsi vész után teljesen feldulatván, az apátság javai világi kezekre jutottak, sőt 1609-ig czíme is elenyészett, mely évtől kezdve az apátság czíme, egykori javai visz szaszerzésének kötelmével, érdemes egyházi férfiaknak adományoztaték. Ezek utolsója: b.Héderváry János, 1659-ben az apátságot átadván a liliomföldi cziszterczitáknak, Zircz Ujfalussy Márton személyében cziszterczi rendű főpapot nyert ugyau, de a zirczi apátság továbbra is romhalmaz maradt, mert az apát Pápán lakott; ugy szintén az ő 1678-ban történt megöletése után is, a midőn a zirczi apátság birtokait a liliomföldi apát bors-monostrai kormányzói kezelték. Csak midőn Zircz a sziléziai beinrichaui apátság birtokába került, kezdtek el az apátság visszaállításának eszméjével foglalkozni. 1701. april 14-én érkezett Pápára Heinrichauból a két első cziszterczita : Wabrzig Ábrahám és Sebastian Vilmos. Ezek elseje még azon évi jul. 28-án elhalálozván, a javak kormányzatának terhei az utóbbinak vállaira nehezültek. Ezen atyáról a házi krónika nyomán csak annyit tudunk, hogy sziléziai munkásokkal Zirczre jött, itt két kis kápolnát s tizenhárom lakházacskát emelt, melyek nem sokára a kuruczok által feldúlatván, ő maga fogolyként vitetett először Kapuvárra, majd Árva várába, honnan Thehkesy közbenjárására kiszabadulván, életét 1709-ben Egerben végezte be. Ezután csak 1711-ben jött ismét két cziszterczita Zirczre. Számuk később szaporodván, 1725-ben egy ideiglenes lakhelyet, majd 1727 —1738 a kolostort építették. Mindezekből kitűnik, hogy az egész Rákóczi-fölkelés alatt Zirczen nem voltak czisztercziták, kik a confoederatióba beléphettek volna. Igenis, volt annak kezdetén itt egy sziléziai buchwaldi