Századok – 1881

Értekezések - THALY KÁLMÁN: Jóslatok és babonás hiedelmek a Rákóczi-korban - II. 115

132 JÓSLATOK ÉS BABONÁS HIEDELMEK A BÁKÓCZI-KORBAN. Tehát a szabadságnak eme kora, a magyar nemzet dicsőségére, a nagyszellemű Kálmán királylyal tartott. A boszorkányperek s égetések csak később kezdettek újra divatba jőni, III. Károly és Mária-Therézia uralkodása, — vagyis idegen befolyás alatt. A szathmári békét követett korszak e tekintetben is a hanyatlás, a visszaesés kora. TIIALY KÁLMÁN. megyéből. Ugyanis a Rákóczi ecsedi uradalmához tartozó Szaniszló falubeli allodiális birtok 1708-iki gazdasági számadásai közt (Szaniszlón, 1708. december 25-kén keltezve) e följegyzést olvassuk : Majorbéli 64 tyúkoknak szaporodása elég volt ; »de mivel a major-asszony törvény után megégettetett, mig más állíttatott helyében«, igen elpusztultak, stb. Itt sincs azonban világosan említve, hogy az asszony boszorkányságért égettetett meg, csak, hogy »törvény után meg ég éltetett ;« nincs tehát kizárva a lehetőség ezen esetben sem, hogy az érintett majorosnét valami más bűntény vitte máglyára. A másik, már positive boszorkányégetési eset, a szomszéd Szabolcsból, ez : Balcay Ádám Rákóczi tiszántúli uradalmainak vicepraefectusa 1710-ben egy közelebbi dátum nélküli memóriáiét adott be a keze alatti birtokokról az udv. Oecon. Consiliumnak, melyre ez, Beniezky Gáspár udv. titkár kezeírásával pontonként resolvál Bakay egyik pontja így szól : »Propositió. Nyír-báthoriak, kik is egészlen katona-számban tartják magokat, az által földesúri jurisdictiót és szabad ispánságot vendicálván magoknak ; az mint is ez elmúlt hetekben valami asszonyembert magol; székin convincálván, megégettették, — holott a jószágban convineált delinquenseknek executioja ö Felsége avagy csak tisztei híre nélkül nem eshetne meg, mivel az olyatén causák pro maturiori investigatione ö Felsége székire szoktanak transferáltatni. E mellett, valamely asszonyembert is, a ki ő Felsége báthori udvarházánál lakott, cum praejudicione juris dominalis megfogván, a vizre vitték s megfürösztötték.« »Resolutio. Sokszor nevezett vice-praefectus inliibeálja őket serio : efféle dolgokban ne avassák magokat, mert különben a bírák a fejeket elvesztik. Ezért a rendetlenségért mindazonáltal citálja őket a T. Consilium eleiben.« íme tehát a babonás köznép vétkes elöljárói az elkövetett barbarizmusért fejvesztéssel fenyegettetnek és törvény elé idéztetnek felsőbb helyről. Ezen egyetlen boszorkányégetési s fürösztési eset, nem sokat von le föntebbi végkövetkeztetésünkéi-vényéből; sőt Rákóczi udvari tanácsának szigorú óvó intézkedése állításunk mellett szól.