Századok – 1881

Értekezések - THALY KÁLMÁN: Jóslatok és babonás hiedelmek a Rákóczi-korban - II. 115

180 JÓSLATOK KS BABONÁS HIEDELMEK lyodott, mint sátán által megszállott kárhozatos ember, nem volt ment a halálbüntetéstől.1

) A boldogtalan murányi őrült hajdú csodás látományainál sokkal könnyebben, t. i. természettudományi úton megfejthető azon gyönyörű éjjeli jelenés, melynek a kamocsai kurucz tábor 1705 május 13-ikára virradó éjtszakán tanúja volt, s melyet Réthey György ezredes, Bercsényihez intézett levelében élénken ír le : »Az igaz dolog, Kegyelmes Uram, liogy itt oly dolog történt, az melly igen ritkán hallatott ; mert először éjfél tájban egy kevés ideig oly világos volt, mintha hirtelen megvirradott volna, és az égre tekintvén : mint annyi égő szövétnekeknek égése világolt volna az égen. Ez tüzszikrálcnah szapora lehullásával elmúlván, •— nagy lövöldözések, vagy ahhoz hasonló tanúsok hallattak egg út-forma fehér felhőben az égen, úgyannyira, hogy sokan közülünk lóra akartak kapdosni — az mint némelyek kaptak is, — sőt az strázsáink közül lovaikat elszalasztván, kellett nekiek kergetni. Történt penig ezen dolog táborunk felett, és a zúdulás általment nagy ropogással az (érsek-újvári) Dunán, azután megszűnt, nem lévén semmi felhő több itt körülbelül, azon említett fehér felhőnél. — Ez különben nincs, Kegyelmes Uram, mert ezt látta több száz embernél tiszt és közönséges rend, — kit álmélkodva beszéltek egymásnak«. Bercsényi e levélhez, melyet eredetiben clkülde Rákóczinak, még megjegyzé, hogy: »Ezt Ebcczky Imre (érsek-újvári várparancsnok) uram s mások sokan is látták itten Újvárban is.«2) E tünemény alig lehetett egyéb, valami nagyszerű meteorhullásnál ; következőleg semmi babonaság nincs benne. Annyi azonban tény, hogy a régiek a rendkívüli, nagyobbszerű, vagy a szokottnál sűrűebben ismétlődő természettüneményeket is hajlandók voltak bizonyos előjelekűl tekinteni. — így írja pl. Bercsényi 1712. július 6-kán Ilyvóból, bizonyára lengyel gazeták közleményeiből merítve: »Az sem lehetetlen, hogy azalatt az császár (YI. Károly) is meghaljon, ha annyira minapi terribilisségű hire ; földindídás és sok menyköütések szoktak lenni praesayiumok olykor, — most penig sokat irnak olyat, hogy volt Bécsben.« Tehát az elemeknek némi belejátszása az emberi dolgokba. Yégfil még megemlítjük mint aprólékos, de nem egészen i) Századok, 1 873-iki e'vf. 516. 1. ») Századok, 1875-iki évf. 420. 1,