Századok – 1881

Értekezések - THALY KÁLMÁN: Jóslatok és babonás hiedelmek a Rákóczi-korban - II. 115

A RÁKÓCZI-KORBAN. 121 boszorkányokat, de nem jóslataikért (a melyekre bizony Pál uram egy batkányit sem adott,) banem azért, hogy az eperjesi doctor által orvosszerekkel kiűzni nem birt makacs nyavalyáját kidörgöljék vagy kenjék köszvényes derekából, ha tudják. »En penig — írja Pál úr 1707. június 5-kén Eperjesről gr. Bercsényinek, — kérem Ngodat. ne nehezteljen reám fogyatkozásaim miá, a kik bizony csak betegeskedésim miatt estenek; de én betegeskedésemmel sem gondolok, szolga lévén, — szolgálnom kell, nem késem sokáig, hanem lefordulok az Er mellé valamely boszorkányhoz, — vagy árt, vagy használ, azt is meg próbálom, — Isten neki Ϋ1) Yagy árt, vagy használ, — tehát nem sokat bizott javasasszonyoméi csoda-gyógyításában a zegernyés Orosz Pál ; hanem azt kétségkívül mutatja levele, hogy az Ermellékén akkoriban valami hires boszorkányok, vagy jobban mondva, kuruzsló asszonyok laktanak. Most már reá kell térnünk egy másik, még keményebb és Pál úrnál sokkal híresebb kurucz generálisra : Bottyán Jánosra is. Róla ugyan, — a ki, a fejedelem följegyzése szerint, mindig »éber és józan« volt, semmi-féle babonát senki föl nem talál, már t. i. olyat, melyben ő hitt volna ; de igenis, annál többet és jellemzőbbet olyant, melyet üróla hittek. Bottyán, mint ifjúságától fogva híres bajvívó, vakmerő és szerencsés katona, már a törökök és tatárok elleni nagy harczokban, melyeket mint sellyei vitéz, mint zsámboki és esztergomi lovas parancsnok, majd mint huszárezredes és Tisza-Duna-közi vezénylő főtiszt harczolt végig, s 1689-ben a szerbiai grabovai diadalt eldönté, — Bottyánmondjuk, e nagy harczokban nemcsak katonai érdemkoszorúkat és hervadatlan hírnevet, hanem számos sebet is aratott. De a kapott sűrű lövések., a súlyos vágások és szúrások az ő szívós természetének nem ártottak ; öltönyeit nem egy heves rohamban majdhogy rostává lyukgatták a golyók, — de csodálatos ! testét lövés nem érte, avagy ha érte is, — kevés bajt okozott. Zólyom előtti párviadalában a gerincz-csontjában álla meg Ocskay golyója ; s a csodaember ezt is csakhamar kiheverte. 1) Eredeti levél, ugyanott.