Századok – 1881

Értekezések - HUNFALVY PÁL: A székely kérdéshez - I. 97

112 A SZÉKELY éjszaki és keleti határa a Sár vize (Lajta). II. Auclrás 1208-ban az adományt sok sóval bővíti meg, melyet az apátság a soproni sókamarátúl vesz majd évenkint; 1217-ben ismét Legintó, vagy Legentó földdel, melyet az előtt besenyők laktak volt, nagyobbítja az adományt, s annak határait így írja le: Első határa Gálos a Fertő mellett (villa Galus juxta Eerteo lacum), onnan keletre fordul Pethlen-ig (egy 1347-ki adomány-levélben Lajos király Pechlen-nek nevezi) s a besenyők földjén túl egy kis halomig ér, melynek neve Keselyő-halom (Geshelev-halm). Éjszaki határa egy Hotar (határ) nevű földes domb, a melyen túl nagy legelő terjed, s Tatas (Thaetas) nevű erdővel végződik. Hosszú völgyön által a határ országúthoz (regia via) ér, mely Hegyeshalomra (Hegeshalm) vezet. — Ekkor Legintó-nak már Új birtok (novum praedium) nevű vala, s mellette egy ily nevű falu, is, melyet a későbbi oklevelek Neu-Aigen-nek nevezuek, továbbá ott vala egy királyi curia, melyet az 1210-ben kelt pápai megerősítő oklevél így nevez: Grangia regis Ungariaé, in praedio, quod Bisseni quondam possiderant1). Végre az adományhoz Sásony vagy Winden, így is Sasun juxta Nulos (Nyulos) és Pótfalva a Fertő mellett tartoztak, mely utóbbi már Pódisdorfnak nevezteték. Az apát Legintóra, melynek német neve Neu-Aigen (Neu-Eigen) lett, 30 telkes gazdát telepíte (triginta mansiones hominum), s azokat II. András 1221-ben és 1229-ben egészen függetlenné teszi a királyi kamarától, és mentessé mindenféle szolgálattól s az útpénztől is (uothpenez, utóbb útpiniz). Mi oknál fogva tűnnek vagy mennek el onnan a besenyők, nem tudom ; II. András 1217-ki oklevelében, a mely újra körülírja a sz.-kereszti apátság birtokát Mosony megyében, az is előfordul : »ott a szerzetesek hatodik földje van, melyet magok a besenyők adtak volt el (ibi sexta metis clericorum terra ab ipsis Bissenis vendita includitur)«. Tehát szabad elköltözésre, nem kihalásra, lehet gondolni. Hát a besenyők mellett a krónikák említette székeliekről nincsen-e tudósítás az oklevelekben? Van. 1314-ben Tamás esztergomi érsek bizonyságlevelet ád a sz.') A cistereiták fraiiczia szerzetesek levdn, franczia, vagy inkább roman neveket alkalmaznak. Grangia franeziáúl »la grange« csűr.