Századok – 1880
Értekezések - SZABÓ KÁROLY: A magyarországi székely telepekről 490
-498 különfélék. Udvarhelyszék neve volt s melytől a régi telegdi esperesség vette nevezetét. Tudjuk, hogy az Adorján székely nem egyik ága Telegd nevet viselt, s föltűnő, kogy nemcsak a Telegd ág, hanem az Adorján nem nevét is föltaláljuk Biharban, Székelyhidtól egy pár óra távolban, a Berettyó partján Szent-Imre falu közelében fekvő régi Adorján vár nevében. De még föltűnőbb, hogy Székelyhidtól egy órára találjuk Albis falut, melynek neve a Kézdi széki Albissal teljesen egyezik. Mindezen nyomok azt igazolják, kogy a bihari várjobbágyok Székölszáz nevű századának a székely földről, a helynevek útmutatása szerint a mai Udvarhely és Kézdiszékből, kiszakadt tekintélyes telepnek kellett lenni. A bihari székely telep eredetét a csíki székely krónikában föntartott hagyomány Sz.-Istváu korába helyezi. E krónika emlékezvén a keresztyén és pogány székelyeknek a székely földön vivott karczairól, a keresztyén Apor Sándornak, — ki ifjabb Gyula ellenében István király hadait behívta s győzelemre segítette, — saját fiai ellen folytatott küzdelméről, kik Bálványos várából törtek ki ellene s kiket István király segélyhadaival győzött le, azt mondja, hogy ezen győzedelem emlékére István király a két erdő földén túl a havasban kápolnát emeltetett Becseknek, Ápolt rabonbán fiának, fiaival. Becsek fiai voltak Kőrös, Csala, Bánd, Győrfi, Tapolcz, lianes, Tivád, »kiket azután — mond a krónika — Magyarország királya igen bő földdel adományozott meg ; azon időben ugyanis Sálya Magyarországon mag nélkül elhalván, alkalmat ada az igen bő adományra : de a legnagyobb fiúnak Kőrösnek a magyarországi föld nem tetszett s azért fiaival együtt visszatért« stb. l) Ha látjuk, hogy Sályi ma már félig magyar, félig oláh falu, mely egykori birtokosa nevét viseli, a bihari Székelytelek szomszédságában fekszik, lia tudjuk, hogy e falu magyar lakosai közt a székely eredetök felől firól fira örökölt hagyomány máig is él, ha tekintetbe veszszük a bihari székely gyarmatokra utaló helynevek nyomatékos voltát, a csíki székely krónikában föntartott hagyomány alaposságát, melyet a váradi regestrum föntebb közlött adata is támogat, nem leket okunk kétségbevonni, s a bihari székelyek kiköltözését a székely földről bízvást első királyunk korába helyezhetjük. II. Szabolcs-vármegyében. Eddig a Szabolcs vármegyei székelységről csak két oklevélből volt tudomásunk. Az egyik szerint, melynek kivonatát az egykori tiszántúli kerületi tábla előtt fol} t Uketyevitk-Farkas perben bemutatott oklevelek jegy-Székely nemzet constitutiói. 280. I.
