Századok – 1880

Értekezések - THALY KÁLMÁN: Dunántúli hadjárat 1707-ben - VI. 118

TTIALY KÁLMÁNTÓL. 143 Pálffy a bán, Sopronyhoz érkeztével csakhamar átlátta, hogy a kémek hírei által félrevitetett ; hogy tehát sietős útját ne hiába tette légyen meg: nov. 12-ike után a sopronyi éléstárakból megrakatott egy sor társzekeret, és Nádasdyt is maga mellé vévén, 3000 német-lovassal megindúla Csepregnek az említett élelmi szállítmánynyal, a kuruczok által keményen szorongatott Sárvár és Körmend rábamenti várak segélyére. Az alkalom most épen kedvezőnek látszott e czélra előtte ; Bottyán ugyanis még mindig a Tóközben vesződött a természet zabolátlan elemei leküzdésével, Bezerédy pedig csak e napokban térvén vissza Styriából : kifáradott és zsákmánynyal töltözött hadainak több napi nyugvásra lesz szüksége, úgy a keményen meghajtott paripák kipikenése, mint a nyereségnek szokásos elárverezése kedvéért. Nem sokat gondolkodott tehát a bán, hanem a kínálkozó alkalmat fölhasználva, szép csöndben kimozdúlt Sopronytúl Sárvárnak. Mégsem mehetett oly titokban, hogy a kuruczok rögtön meg ne tudják. S Bezerédy, a mint Pálffynak a Rába felé nyomulásáról értesült: a nov. 12-ike estéjén tartott beledi értekezlet határozataihoz híven, nov. 14-kén daudárát hirtelen összevonván, hogy Pálffyt visszahúzza, 2000 emberrel1) —saját huszár- és'Eszterházy dragonyos-ezredével — átcsapott a sopronyi lineáu, Bécs-Újhely irányában. A soprony-fralmói sánczolat levouatása és átlépése, az utóbbi vár közelében, Nagy-Marton mellett történt, éjtszaka. S azzal hajnalban (nov. 15.) megrohaná Bezerédy Nagy-Marton városát, melyben 300 lovas és 300 gyalog német-rácz helyőrség tanyázik vala, az osztrák határok fedezése czéljából. Ez őrségből a kuruczok hamarjában mintegy ötvenet levágnak, hatot elfognak ; a többi a templom kerítésébe (mely még ma is valódi váracs) menekült és ott megmarada. Mivel pedig a házakból is lövöldöztek a magyarokra : Bezerédy a várost fölprédáltatá és egy ré-1) Kolinovics ennyinek mondja, Coinmentárjaiban ; hihető is, hogy csak az említett két nagy lovas-ezred volt ezúttal vele : mert a Kisfaludy-féle századokat a stájer határ őrzésére a Lápincs és Pinka vizeinél kelle szokás szerint hátrahagynia, a mikor Styriából visszatért.