Századok – 1880

Állandó s tárcza rovatok - A Hunyad megyei tört. és régészeti társulat két első ülése X.

tárcza. 865 V. Hunyad is királyi vár volt. Nádasi László alvajda 1414-ben Wayknak, kit »Egregio viro Way к militi de Hunyad« szólít meg, rendeletet ad, melyben a vár népeinek sanyargatásától eltiltja. E Wayk a Hunyadi családot tartja fenn s az okmány kelte (1414) bizonyítja, liogy Hunyadvár adományozásairól Fejér által 1409-ből datált okmány csak igéret maradt, mert abban с kifejezés »per quid ipsi a district« castri domini nostri Regis«, nem fordulhatna különben elő. V. Hunyad közeléből Both ur (a mai Bujtur) nemesei közt eszközölt osztály-levelet is megtalálta dr. Sólyom 1295-ből. Az osztályos vérég felsorolja Forgácli, Bartalos neveket, törvényes bizonyság : László mester, Miklós fia Déva castellanusa és hunyadi főispán ; István Csanád fia és Mihály Bencze fia szolgabirák mindketten Pestesről. Ott van Hunyad mellett Hosdát, melyet Kurcz-ék Vorstadt-ból akarnak németesen származtatni s mely egy 1412-beli oklevélben Hasdad-nak említtetik. Tévedés volna tehát tovább is azt hinni, hogy Hosdátot és környékét valamelyik Hunyadi telepítette volna be magyarokkal. Hátszeget is királyi várnak említik kútfőink. Erről és környékéről szeretik leginkább emlegetni a román historikusok, hogy ősi keletű itt az ő fajuk, pedig okinányilag beigazolja dr. Sólyom, hogy ide is az oláhság kenézeivel vajdáival jóval a honfoglalás után származott be. íme a Kendeffy családnak 1458-tól »Ewrek« nevü possessioja fordul elé, miből máig Úrik lett. Ulászló 1493-ki adománylevelében több birtokrészt sorol fel, melyekből »Mwrylowar és Nyakmezcu« hívja fel érdeklődésünket, melyek »quae quidem prata atque terras quidem diluvio fluvy Syl apellati mterfluit«. Tehát ekkor Nyakmező lakatlan rétség volt és napjainkban Cimpulujnyag oláh falu fekszik ott, miből egy román liistoricus azt derivalja, hogy az valami római nevezetességet akar megörökítni. Egy 1495-beli határjárási okmány Füzecs (ma helytelenül Füzest!) Galacz, Puj, Ponor batárneveit sorolja fel Füzespatak, Diospatak, Szamárospatak, Balogviz, Fejérkő hegy, Nyiresdapa Szilfahatára, Oroszlánhegy stb. ily nevek vannak a jobb parton míg u. ott Dumbrovicza, Pororics stb. is található. Azok a határjárok pedig nem magyarizáltak, tehát 1495-ben Füzes és Galacz túlnyomólag magyar lakossággal birt ; Puj, Ponor pedig már oláh helység volt, bárha ezek adományozási idejét se kell messzi a Hunyadiak előtt keresnünk. A hetedik vár (Szászváros) környékére nem terjeszkedett ki dr. Sólyom érdekes tanulmánya, de ezekből is bőven beigazolta, liogy Századok 1880. X. füzet. 58