Századok – 1880
Állandó s tárcza rovatok - Folyóiratok szemléje - I.
TARCZA. 91 kerüljenek, s hogy tulajdonke'ppen e munka mutatta meg, hogyan kell az újabban felfedezett müveket napfényre hozni. Csontosi folytatja nagy szorgalommal írott tanúlmányát a Magyarországi középkori könyvmásolókról és betüfestőkről — se 3-ik közleményével már 70 seriptor nevét menti meg a feledéstől. Következnek Szinnyei J. észrevételei a »könyvtár rendezés tervvázlatáról«, melyet ő az egri irodalmi szemlében megjelent e tárgyú ezikkről írt, s mely több gyakorlati utasítást tartalmaz. Koncz József a vásárhelyi ref. főtanoda igen becses könyvtárát ismerteti. E második közlemény befejezi a becses és gazdag könyvtárnak ismertetését. Következik Budapest Bibliographiája : Némethytől (3-ik közlemény) 1702—1799. A Vegyes közlemények egyes mozzanatokat írnak le, s ebből látjuk, hogy a Muzeum közelebbről két becses levéltárral : a Soós és Békássy-családokével szaporodott. Kétségtelenül legjobb módja, hogy családaink megőrizzék levéltáraikat, ha azokat a Muzeumban helyezik el. Közölve van Horvát István följegyzése Virág B. haláláról s eltemettetéséről. Az egészet : a Magyar Irodalom 1879-ben V-ik közlemény, zárja be. — Az »ERDÉLYI MUZEUM« decemberi füzetében Torma Zsófia Ősrégészeti újabb leleteket mutat be, s ezekből és korábbi leleteiből azon meggyőződésre jutott, hogy Erdélyben az őskori telepesek a rezet, ónot, bronzot és vasat már a kelták előtt müveivén, az aranyat és ezüstöt nem ismerték s hogy ezen telepesek egy, még a dákok előtt ott lakott nép volt. — A »FIGYELŐ« múlt évi utolsó füzetében Jakab Elek folytatja Toldy és Kazinczy Gábor leveleinek ismertetését. Az 50-es évek irodalmi viszonyaira igen érdekes világot vető közlemény ez — mely még a jelen füzetben sincs befejezve. Egy másik folytatáp, a XVII-ik század nyelvmívelése, Jancsó Benedektől, mely Geleji Magyar GrMnmatikácskáját elemezi, párhuzamba tevén őt kortársaival, s érdekesen tárgyalja magát Gelejit is, ki nem volt képzett nyelvtudós, egy orthodoxus püspök csalhatatlanságával mondotta ki, hogy a magyar nyelv a zsidóval rokon s mégis érdemes munkát tett nyelvészkedésével, mert a nyelvtények vizsgálatát sürgette grammatical abstractiok helyett. Csaplár Benedek Révainak kecskeméti próbatanítását s tatai tanárkodását ismerteti új adatok alapján. Hasznos befejezése e füzetnek is Szinnyei irodalom-történeti repertóriuma. — A »KERESZTÉNY MAGVETŐ« múlt évi utolsó füzete egy nevezetes egyház-történeti kérdést dönt el. Az erd. ref. egyház Névtára első fo-