Századok – 1880

Állandó s tárcza rovatok - A vágvölgyi Muzeum X.

.870 tákcza. cl so Ma j giarij к irai magának lako heliwl cpetetett, es ugan ott Érsekségét fundált, Kij'tt annak utanna Suliman Teorôk Chazár 1543, eztendeoben, Kis Azz. /hawának 10. napian mcghveott, Ez ve'gezetre az miképpen ez ielen való 1594 /eztendeoben az kereztyenec alaija menteck, es mcgli Zallották.« — RÉVÉSZ IMKÉTÖL, társulatunk v. tagjától, két érdekes röpirat jelent meg, mely a tervezett prot. egyház történelmi társulathoz szól s kifejti saját álláspontját. Örömmel értesülünk az egyikből, hogy Révész »A tiszántúli reformált egyház-kerület történetei időrendben, folytonos tekintettel hazánk és a külföld rokon tárgyu eseményeire« czímű munkán dolgozik, melyből évenként 30 ivet szándékozik kiadni Adja isten, hogy derék tudósunk ezen müvét minél elébb megkezdhesse : a prot. egyház-történettől foglalkozók közt e munkára hivatottabb nálánál nincs. Eddig megjelent dolgozatai is rendkívüli szolgálatot tettek nemcsak a protestánsok, hanem mondhatni hazánk történetének — e mű, pedig hasznos gyűjtés és búvárkodás gyümölcse, koronája volna eddigi müveinek. A másik röpiratkában pedig egy történettudományi bevezető mü készítését ajánlja. — KARCSD AKZÉN tagtársunk kiadta »Váez városa történeté«-nek II. kötetét, moly a város történetét 1756 — 1787-ig tartalmazza. Nagy 8-rét több, mint 11 ív. Kapható szerzőnél: Karcsú A. Arzén Szent-Fercncz-rendi kolostor főnöknél Váczott. — LEHOCZKY TIVADAR tagtársunk Bcregmegye monographiáját, melynek megbírálását társulatunk eszközlé, Pollacsek Miksa ungvári nyomdatulajdonosnál sajtó alá adta. Monographiai irodalmunkat ez egy becses müvei gazdagítandja. — LAKATOS OTTÓ minorita házfőnök s aradi plébános h. következő felhívást bocsátott ki: »Arad Története« czímü műre bátorkodom úgy Arad sz. kir. város és a megye polgárait, mint a hazai történet kedvelő t. cz. közönséget figyelmeztetni. E munka három kötetből fog állani. Az első kötet kortani sorrendben fogja adni Arad történetét a legrégibb időktől fogva, különös tekintettel az 1848—1849-iki korszakra. A második kötet főleg a múlt század jellemzésére vonatkozó változatos tartalommal fogja rajzolni Arad város fekvését, határait, stb. a polgárok miseriáit, az egyház-és iskola-ügyet, a mirigyvészt, asylumot, a bűntényeket és igazságszolgáltatást, czéhrendszert, elemi csapásokat és a kamarai összeírásokat 1720. és 1774-ből. A harmadik kötet Arad