Századok – 1880

Állandó s tárcza rovatok - A gyulafehérvári káptalan levéltárából Beke Antaltól X.

tárcza. 857 a nézőtér п. п. ékeinek oldalfalait, melyek födélzetét az üléssorok kőpadjai képezték ; e kamarák részben a gladiatorok tartózkodó helyéül, részben a bestiák tömlöezéül szolgáltak. Ezek után neliány ülés-sor feliratát mutatja be. A Nemesis phanumának falfestményeit táblán mutatja be, valamint az amphitheatrumnak és környékének nagy dimensióju alaprajzát, melyeket Sädtler Róbert háromszögelő mérnöknek köszönhetni, továbbá az ampliitheatrum oldalnézeti rajzát, Homolka József államnyomdái térképész kitűnő müvét, melyet tudósunk magyarázattal kisért. A nézőtér térfogata 2789 m. s ha a két személyre szánt feliratos gradue hosszát vesszük, az alsó és felső maenianumban összesen 2713 személy fért el; lia pedig 60 cm. veszünk egy személyre, 2907, vagy kerekszámban 3000 személy. Ha a felső maenianumot ülőpadok nélkül gondoljuk, 4940 személy. Aquincum lakosságának ha 10°/0-át vesszük az ampliitheatrum látogatóiul, az esetben Aquincum összes lakosságát mintegy 40,000-re tehetni. Az ampliitheatrum kiilfalai magassága 15.67 m. lehetett, körülbelől egy mai 3 emeletes ház magassága. Építési korát Hadrianus idejére (118. Kr. u.) teszi, de semmiesetre sena későbbi — mint a 'Lozinus oltárai feliratai bizonyítják — 162 évnél Kr. 11. Ezután a buda-ujlaki »Königsberg«-ről szól, hova régészeink eddig az ampliitheatrumot helyezték, a mi pedig, jeles tudósunk véleménye szerint, alig lehetett más, mint theatrum. Rómát kivéve, a római birodalom roppant területén létező egyetlen gyarmatnak sem volt két ampliitlieatruma ; ezért jellegzi a majdan felfödendő Königsberg! romokat csak tlieatrumnak. Ez azonban csak ásatások utján lesz megállapíthathó. E helyen ma 23 ház és telek áll. Igen érdekes azon állítása, hogy ha Attila O-Budán lakott, akkor ezeu Königsberg hantjai alatt lappangó theatrumnak még Attila idejében jól conscrvált épület részletei szolgáltak királyi lak gyanánt. Ez állítását azon tény bemutatásával igazolja, liogy] a parmai amphitheatrumban a középkorban királyi palatium állt. A GYULA-FEHÉRVÁRI KÁPTALANI LEVÉLTÁRRÓL. A gyula-feliérvári káptalani levéltár még most is sok történelmi nevezetességű okmányt tartalmaz, melyeknek megismerését, és felhasználását azon körülmény is akadályozza, mert kivonataik nincsenek közrebocsátva. Ezen hiányon segíteni akart már 1836-ban gr. Kemény József, midőn »Notitia historico-diplom. Archivi Capituli Albensis Transs.« ezimű munkáját közrebocsátotta. De ezen különben becses mü a levéltár részletes tartalmával nem foglalkozik, csak történetét és általános