Századok – 1880

Értekezések - TAGÁNYI KÁROLY: Nyitramegye német telepeinek eredete 64

66 KÜLÖNFÉLÉK. tés végett a Chvojnicza folyónál;

1) mely telep aztán Czacli nevű helységgé nőtte ki magát. Czach neve csak szláv ferdítése, a helységnek máig is használatos »die Zeche« nevének, a mely ismét lakói nyelvén robotot jelent. Hogy milyen lehetett az a robot, mely a helységnek is nevet adott, arról ugyan hallgatnak kútfőink de helyökbe annál többről beszél maga az említett Chvojnicza folyó. A folyó egész hoszában, a balparton egy Robotinak nevezett óriási kőmező terül el, csupa nagy darab kövekből, melynek hátára már fenyő erdő nőtt, jobb partját meg egymás fölibe hányt apró kavicsok hosszú sora szegélyezi. Ez a kép pedig az aranymosási partok képe. Alig kételkedhetünk ezek után hogy a beköltöző telepesek bányászok voltak, mint azt nyelvök, a közöttük máig is honos páratlan testületi szellem s az elősorolt tények fényesen bizonyítják. Különben nem egy adatunk van arra, hogy e korban Nyitramegye ezen része bányákkal is bírt, bár életük nagyon rövid lehetett. Alig félórányira Czachtól van Chvojnicza, melynek német neve Fundstollen vagy Funell azaz bányászakna. Alább pedig Német-Prónán, a bányászat oly szembetűnő nyomait észlelhetni a szomszédos hegyekben, hogy a laikus szeme is, emberi kéz művét ismeri fel, bennök. A m. tud. Akadémia Bossányi lvltban a Divéki-ek egy 1316-ki osztálylevele létezik, mely szerint Divéki Bodmérnek jut Divékfalu »in eadem Diuek in qua est aurifodina.« 2) Igaz, hogy e levél csak egyszerű másolatban maradt reánk, de hitele minden kétséget kizár, mert ugyanazon aurifodina 1575-ben per tárgyát képezte.:

i

) Azon körülményhez, hogy a beköltözők bányászok voltak : közel áll a feltevés, hogy vagy bányamivelésre vagy bányakutatásra hivattak ide. Valóban éppen Róbert Károly korában volna legkevésbé csodálatos, Ьа a bajmóczi grófoknál talán a divéki aranylelet ingere működik közre arra, hogy ügyvédeiket bizzák meg bányászokat hívni a bányavárosokból: abban a korban, melyben nálunk legelőször kezdenek az ország pénzügyei rendezéséhez, s bizonyos rendszert törekednek behozni úgy az államháztartás, mint a pénzverés s a bányák kezelésénél. Talán a kormányról a főurakra ragadt pénzláz volt a behivás motívuma ; mint láttuk oly helyekre telepítve őket, melynek mélyében kincseket sejtettek : de bár hogy legyen is, illusióikért cserébe derék munkásokat nyertek bennök, kik a vadont számukra gyü-1) Bél. Notifia Hung. T. IV. Czah helységnél 2) Bossányi 1 vit. A. 2. Nr. 17. 3) Nyitramegye 1575. évi gyrlési jegyzökönyve; a megye levéltárában.