Századok – 1880

Értekezések - PAULER GYULA: Lebedia Etelköz Millenarium. - I. 1

2 LEBEDIA. ETELKÖZ. de — a mennyire csak leliet — nem fogok polemizálni. Tudományos kérdések nem döntetnek el, ha vélemények czáfoltatnak. Az igazságot magukból a forrásokból kell kifejteni az által, liogy azokat természetes összefüggésbe hozzuk egymással az eltérő nézeteket csak ott czáfolván, hol a források magukban véve nem oly világosak, hogy az olvasó a téves magyarázatoknak czáfolatát bennük magától is azonnal megtalálhatná. L A történelem, és nem a hagyomány világánál a magyar nemzetet legelőször a mai Oroszországban, Lebediában találjuk, melyről Bíborban született Konstantin császár és Ibn Duszta elég tudósítást nyújtanak. Adataik felhasználásánál azonban nem szabad elfelejtenünk az igazságokat, melyek a dolgok természetéből szükségképen folynak. Ilyen : hogy néhány százezer lélekből álló nomád, halász és vadász nép, minő a magyar volt még a IX. században, nagyszámú lovaival, barmával nem élhet meg egy pár mértföldnyi, koi'látolt területen. Napjainkban ép úgy mint Atilla és Dsingis klián idejében, a közép-ázsiai és oroszországi nomád népek aránylag roppant területeket foglalnak el, vagyis járnak be, nyáron éjszakra, télen délre vonulva, a legelőnek bősége szerint, mint Bölcs Leo a magyarokról és rokonaikról írja.1) Es e területek nem érik egymást úgy, mint a civilizált nemzeteknek országai, melyek közt nincs egy talpalatnyi uratlan föld sem. Mint a régi germánoknál is kisebb mértékben, nép és nép közt napokig járó puszta föld fekszik, mely nem engedi meg a hirtelen megrohanásokat, és annál nagyobb, minél hatalmasabb valamely nép, minél távolabbra tudja magától riasztani zsákmányra ólálkodó szomszédait. 2) A geographiai fekvést sem szabad szem elől tévesztenünk. x) Kollárnál Amoenitat Historie Publici Hungariac 22 1. A pásztor-népek életmódját szépen festi — szebben mint eddig bár ki más —Gibbon műve'nek XXVI-ik fejezetében. 2) Lásd a közbeneső teriiletekre nézve Konstantinust : De admiuistrando Imperio 37. fejezetet, (a bonni kiadásban) 1G6. 1. Ibn Dustat, Köslernél Rumänische Studien 359. 360. 11.