Századok – 1880

Értekezések - Dr. KÁROLYI ÁRPÁD:A német birtodalom nagy hadi vállalata Magyarországon 1542. - IV. 558

596 KÜLÖNFÉLÉK. 596 Végül szemébe mondja a királynénak, hogy »Hungarorum fide et virtute regnet,« és hogy az utolsó háború szerencsétlen folyásának nem a nemesség insurrectiója az oka, inkább az Isten új ját kell ott keresni, mint a kinek kegyelmét »migratione Justitiae, violatione Diplomatum, Legum, Juramentorum baud lucrabimur, cum infallibilis ejus sententia sit : Regnum a gente in gentem transfertur propter injustitias.« Ezekben legjellemzőbb helyeit adtam a röpiratnak; eléggé láthatni belőlök, hogy a rendek a királyságot még mindig középkori szerepre szeretnék kárhoztatni s mily erős a hajlandóságuk a lengyeles állapotok iránt ; még csak a forrásra nézve, a honnan az irat eredt, van igen érdekes közlendőm. A muzeumi példány Kazinczy Eerencz tulajdona volt, s ő következő nagyérdekü jegyzettel látta el 1809-ben : Scriptum hoc iussu mitissimae Principis, Mariae Theresiae, in foro Posonien. sub Comitiis 1765 d. 18. Febr. manu carnificis combustum est. Quaesitum insuper in auctorem scripti. Venerandus avus conjugis meae (comes Josephus Török de Szendrő, natus 1714. d. 14. Febr. mort. 1776. d. 30. Oct.) in suspicionem facti adductus. Putabatur scriptum hoc una cum Primate Barkóczyo, cui in paucis acceptissimus fuit, confecisse. Partes Törökii, tune ad Cancellariam Hung. Referendarii, pro virili tuitus est Cancellarius C. Franc. Eszterházy ; cui Imperatrix, innocentia Törökii cognita: da gratulire ich dem Török; er hätte mir diese That mit dem Kopfe gebüsst. Auetor fuit Georg. Richwaldszky, Primati Barkóczyo a latere canonicus, ad quem scripta Epistola poetica В. Laur. Orczii, in edit. Révaiana p. 70. et in tomo Carm. hujus Orczii et Baresaii p. 219. Нас de re monendus eras, Lector benevole. Scripsi Széphalmi, in Cottu Abaujvár, ad diem 4-am Novemb. 1809. Franc. Kazinczy. Honnan vette Kazinczy tudomását, nem említi, de hihetőleg családi hagyományon alapúit az. Nem deríthetnének-e e jegyzetek némi világot Barkóczy primás kegyvesztésére ? döntsék el a történészek ; a szerzőt illetőleg alig lehet kétség, hogy az egyházi rend soraiból került ki, akár Richwaldszky volt, akár a clerus más tagja. Orczy Lőrincznek Kazinczy által említett epistolája Richwaldszkyhoz, ezt mint a világtól elvonult, komoly tudománnyal foglalkozó férfit tünteti fel, kiben e jellemzés szerint az epistola Írásakor 1761-ben a politizálási hajlamnak nyoma sincs; lehet, hajlamai később változtak, lengyel hangzású neve némileg magyarázná lengyel paralelláit.