Századok – 1880

Értekezések - Dr. KÁROLYI ÁRPÁD:A német birtodalom nagy hadi vállalata Magyarországon 1542. - IV. 558

MAGYARORSZÁGON 1542. 675 7 nyának s Fráter Györgynek állbatatosságot, a portához hűséget tanácsoljon. Semmi alapja nincs Izabella Ferdinándban vetett bizalmának — mondá a szabadszájú Rustán — mert Ferdinánd tehetetlen ; hátulról ragadtuk meg erős kézzel gallérjánál fogva a római királyt ; nehezen fordíthatja felénk arczát — szólt a keleti képletes izenet,mely a lengyel királynak Ferdinándhoz való közeledésétől óva inte s példa gyanánt Ferdinánd gyengeségére hivatkozott, hogy t. i. az hét hónapig hiába ostromolta Budát, mig a szultán csak megjelent s egyben elfoglalta. Mind e viszonyok, igen természetes, legnagyobb mérvben alkalmasok voltak arra, hogy Ferdinánd reményét a lengyel segély, a lengyel szövetség iránt napról-napra csökkentsék s fölényre segítsék a hatalmas pártot, mely az osztrák ház ellen működni tette föladatává, s melynek első műve ez irányban a gyalui compositió fejlődésének megakadályozása volt. Elénk képet nyújt e párt működéséről Loboczky Mátyásnak az elhalt Lasky rokonának egy tudósítása Ferdinándhoz,2) melyből egyszersmind bizonyságot merítünk Buchholtznak valahol mondott azon állítására, hogy a lengyel királyné Bona, ez az olasz nő csaknem az a politikai démon volt Ferdinándra s Magyarországra, mint a minővel Medicis Katalin személyében ugyané század második felében ajándékozá meg Francziaországot Olaszország. Jól tudom — mondja a többek közt Loboczky — hogy veszedelmes dolog szolgaembernek királyokról királyokhoz irni ; de egyet s mást tudatni fölségeddel az itteni üzelmekről kötelességemnek tartom. Mily álláspontot foglal el az ifjú s az öreg lengyel király, arról — mort nincs biztos tudomása — nem akar beszélni. De annál bizonyosabb, folytatja, az a triumvirátus, melyet a királyné alkotott s mely az ő vezérlete alatt a gnéseni érsekből s Kmitha Péter krakói palatínus s orsz. marsallból áll. E két emberrel együtt a királyné »csak azon gondolkodik, azon tanácskozik, arról álmodozik és abban forog«, miként lehetne az *) ». . . iam nos illum (Ferdinandum) tenemus per eollarium fortitcr a tergo, ita quod illo difficulter vultum suum potest verterc ad nos. . . .« Örmény Miklós lengyel követségi tolmács jelentése 1542. jun. 2. (Turcica.) 2) 1542. sept. 7. (Húngarica.)