Századok – 1880

Értekezések - SZALAY JÓZSEF: Városaink nemzetiségi viszonyai a XIII. században 533

A XIII. SZÁZADBAN. 557 hogy a magyarokat nemcsak nem zárták ki a városokból, hanem inkább minden arra való elemöket, mint a várnépeket, azokba vonni igyekeztek. Ezzel azonban csak azon vád veszti alapját, mintha a magyar királyok a magyar nemzetiséget egyenesen károsították volna, ellenben az nem, hogy a magyar nemzetiség terjesztése érdekében mitsem tettek. Igaz, hogy ama kornak nem irányult erre a szelleme, legalább nem annyira, mint a mai koré, s hogy akkori államféríiaiuk nem úgy gondolkodtak, mint mi, azt ne csodáljuk, de az akkori eszközökkel is sokat lehetett volna ez irányban tenni. Midőn királyainkról általában azt mondók, hogy semmit sem tettek a magyar nemzetiség ellen, lehetetlen két privilégiumot hallgatással mellőznünk, t. i. Beszterczebányáét és Korponáét. Ezeket igen nehéz magyarázni. Tény, hogy a városi szabadságok eddig kifejtett irányával ellentétben állanak, tény, hogy Beszterczebányán mind e mellett számos magyar család volt, — hogy Korponán miként tárták meg a privilégium szavait, nem tudjuk — s így ezen észszerűtlen kiváltságok még érhetetlenebbekké lesznek ; Korponánál még csak magyarázatul szolgál, hogy közvetlenül a mongolpusztítás után adatott s a királynak a minden áron való megnépesítés foroghatott eszében : Beszterczebányáról ezt sem mondhatni, mert jóval későbbi. S így kénytelenek vagyunk magyarázat helyett azon tény beismerésével megelégedni, hogy már IV. Béla maga is belátta hibáját s letért a lejtőről, mely'ha nem is sziléziai, de legalább csehországi állapotokra vezetett volna, s utódai közül egy sem követett el, a tárgyalt korban legalább, ily hibát. SZALAY JÓZSEF.