Századok – 1880

Értekezések - TORMA KÁROLY: Budapest története I. köt. Írta Salamon Ferencz - 500

TÖRTÉNETI IRODALOM. 503 haladása lánczolatát majdnem lehetetlen korrendi sorozatbán kimutatni, további előadásában már nem a chronologiát, hanem az állandó viszonyok szakok szerinti felosztását követi. Aquincumnak mint a birodalom legiijabb telepítvényei egyikének, alapítása a római civilisatió hanyatlási korára esett ugyan, de e civilisatió még mindig életerős volt s jellemét megőrizte ; ez állandóságnál fogva tehát Salamon több századot foglalva össze, ismerteti Aquincum későbbi viszonyait. A II—Y. század emlékeit veszi ugyanis vizsgálat alá, vagyis meghatározza Aquincum környéke, sőt majdnem egész Alsó-Pannonia földíratát s közlekedési vonalait ; tüzetesen foglalkozik hadi viszonyaival ; majd a város vázát adja ; leírja épületeit és a castrumokat ; s müvét a belkormányzat előadásával fejezi be. Már előzetesen, a munka YI. fejezetében, kimerítőleg ismerteti azokat a phasisokat, melyeken a főváros rómaikori nevének megjelölése keresztül ment. Sok munkába és időbe került, míg a Kézay-Thuróczy-Bonfin kifundálta Sicambria, majd Curta és ad Herculein, ezek a részint ártatlan meseként költött vagy roszhiszemüleg koholt s részint hibásan meghatározott nevek átalakulhattak a valódi Aquincum névvé, melylyel legelőször Simler 1575-ben jelölte meg Ó-Budát s a melyet Scliönvisner 1778-ban állapított meg kétséget kizárólag. Aquincum nevét az ókori írók közül Ptolemaeus említi legelőször, a ki csillagászat-földírati müvét a Kr. u. 140—160. évek közt írta; adata tehát valamivel korábbi, mint az eddigien ismeretes legrégibb római feliraté, mely e nevet feltünteti, ez ugyanis a 161. évről van keltezve. Salamon a földírat és történet közti lényeges kapcsolat kiemelésével Pannónia geographiájára különös figyelmet fordít s müve X. fejezetében éles ésszel combinált tanulmányait adja elő hazánk rómaikori geographiája körül. Mindenekelőtt Ptolemaeus földírati művét tárgyalja, megjelölvén annak előnyeit, hiányait és tévedéseit. Ptolemaeus fő hibája az, hogy csillagász létére egyszersmind geograph is akart lenni, habár nem használt mindig hiteles földrajzi adatokat. Némely vonalának számai azonban meglepően közel járnak a valósághoz, mint példáúl a Duna folyásának ama szakaszán, mely Komáromtól Zimonyig nyúlik, néhány fontosabb pont. Szélességi fokainak számai Pannoniában általán megközelítik a valóságot, hosszúsági adatai ellenben nem megbízhatók. Ptolemaeust azonban nem vehetni szószerint, annyira nem, hogy a számai szerint készített térkép nem képpé, hanem képtelenséggé válik. Salamon tehát rectificálja Ptolemaeus méreteit, ki hol szélességi, hol pedig hosszúsági fokokban mérte ki a távolságokat. Reductióit beható tanulmány következtében megállapított