Századok – 1880

Állandó s tárcza rovatok - Vegyes közlések - V.

TÀHfiZA. 441 VEGYES KÖZLÉSEK. — A MAGTAR sz. KORONA megvizsgálására kiküldött akadémiai bizottság, melynek tagjai Ipolyi, Henszlmanu és Pulszky Károly vol­tak, — kik mellé az országgyűlés is küldött ki megbízottakat — ő Felségétől nyert engedély alapján f. hó 9-én s 10-én megvizsgálta a koronát. A korona ládának felnyitása az arra hivatott főméltóságok jelenlétében fényes ünnepélylyel történt, épen úgy visszahelyezése az 1608-ban készült ládába. Mind a koronát mind a többi jelvényeket különböző állásokban többször lefényképezte Diváld, a szükséges rajzo­kat színezéseket Rauscher előkészítette. A bizottság jelentését annak idejében be fogja az Akadémiának adni, moly annak a tárgyhoz méltó közzétételéről fog gondoskodni. A vizsgálat eredménye, mint halljuk meglepő : a sz. korona korának legszebb műremekei közzé tartozik. — PAUI.ER TIVADAR igazságügyminiszter még mint egyetemi tanár felkéretett, hogy az egyetem történetét megírja. E munkának első füzete a most folyó egyetemi ünnepélyen fog megjelenni. — TIIALY KÁLMÁN tagtársunknak az 1708—1711. dühöngött pestisről szóló s eredeti forrásokon alapuló czikkét, mely, a »Pesti Napló «­ban jelent meg, s melyet annak idejében mi is megemlítettünk, Dr. Werlner Móricz Szempczen, Pozsony mellett lefordította s a Lipcsében megjelenő »Deutsches Archiv für Geschichte der Medicin und Medici­nischc Geographie« czitnü szakfolyóiratban közzétette. Volt alkalmunk egy különnyomatát látni s örömmel értettük a jeles fordításból, mely Thalynak a Rákóczi-kor iránti érdemeit is méltányolva említi, hogy az efféle specialis, detailtanulmányok a külföldet is érdeklik. — KOSSDTII LAJOSNAK »Irataim az Emigráezióból« czíinü ország­szerte nagy érdekkel várt munkájának I. kötete megjelent. Az 514 lapra terjedő ízlésesen kiállított kötet rendkívül érdekes kortörténeti adatokat tartalmaz a közelmúlt évtizedek politikai történetéhez. Bolti ára e kötetnek fűzve 5 frt 50 kr ; a munka az Athaeneum kiadása. — JAKAB ELEK, ki a forradalom alatt Kossuth huszár volt, »Sza­badságharezunk történetéhez, Visszaemlékezések 1848 — 1849-re« czím alatt egy legnagyobb részben saját élménycin alapuló muukát adott sajtó alá, mely nemcsak mint olvasmány igen érdekes, hanem a forra­dalom történetének is egyik becses forrása lesz. Rauímannál igen díszes kiadásban már két füzet jelent meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom