Századok – 1880

Értekezések - SZABÓ KÁROLY: A székely nemzeti névről 404

416 KÜLÖNFÉLÉK. 416 után — mint az országos közjövedelmi tanács consiliáriusa működött. A két Szirmay-fiú: Péter és András, testvérek valának. Szirmay András, Thökölynek taníiló társa,e fejedelemuek a politi­kai szereplés terén is buzgó liíve lőn. Nevezetesen 1682—84-ben Thökölynek szepesi kamarai tanácsosa volt, s fejedelmi urának ez időből hozzá intézett leveleit lásd kiadva. (Thaly Kálmán: »Kézs­márki Thököly Imre naplói, leveleskönyvei,« stb. II. kötet.) 1687-ben Caraífa elfogatta őt s a hirdetett eperjesi vérbíróság elé állíttatta ; azonban jó sorsa nem hagyá el, — megszabadúlt a kínpad és hóhérbárd iszonyaitól. II. Rákóczi Ferencz alatt (mint bátyja Péter Abaújnak) ő viszont Zemplénnek volt alispánja s a kurucz országgyűléseken követe. Később is képviselte e megyét, s egyszersmind a XIII. vármegye pénztárnoka volt. Egy másik tanulótársa Thökölynek, Jánoky Farkas, szintén nevezetes emberré : ezredessé lett Thököly Imre seregeiben, s mint ilyen esett el Rozsnyó táján. Még ugyan a tanulótársak közül említendő Kellemessy János, bizalmas híve a fejedelemnek ; kihez való őszinte vonzal­mát Thököly egész haláláig megtartá, s midőn a es. kir. fiscus által lefoglalt birtokai, 1703-ban mostohafia II. Rákóczi Ferencz hatalmába kerültek és ez által jogos tulajdonosuknak visszaadat­tak : Thököly Nicomediában kelt megbízó-levelével, magyar­országi összes jószágainak kormányzójává Kellemessyt nevezte ki. Ennyire lenyúltak, íme, az eperjesi iskola falai között szőtt gyermekkori barátság szálai ! Alább látjuk, a grammatisták osztályában Lipóczi Keczev Sándor, Róth Mihály, Bertóthy Zsigmond és Petenády György neveit. Mind a négyet ismeri a történet. Az utolsó, — kinek csa­ládnevét másként Petenádáa&k is találjuk irva, — szintén bizal­mas híve vala Thökölynek, ki őt követségekre, diplomatiai külde­tésekre használá. Rákóczi Ferencz is bizott még reá egy-két ily küldetést, — de Petenáda a Rákóczi-kor elején hamar elhalt. Keczer Sándor a közéletben igen tevékeny emberré lőn, kivált a pénzügyek és közgazdaság terén. II. Rákóczi Ferencznek udvari és közjövedelmi tanácsosa s felső-magyarországi főhadi biztosa volt. Lengyelországi bujdososába is követte fejedelmét 1711-ben, de később ennek engedelmével hazatért. Róth Mihály mint Sáros­vármegyének alispánja, követe és Eperjes parancsnoka szerepelt Rákóczi alatt. Végre Bertóthy Zsigmond a katonai pályán tűnt ki, és pedig mint rettenthetlen vitéz; azonban zabolázhatlan, garázda természetű ember volt. Ifjúkorát Thököly táboraiban tölté, s a török elleni nagy háborúk idején, az 1690-es években mint alezredes barczolt a híres Bottyán János huszárezredében. A

Next

/
Oldalképek
Tartalom