Századok – 1880

Értekezések - PESTI FRIGYES: Szentkláray Jenő: Száz év Dél-Magyarország történetéből - I. 331

337 TÖRTÉNETI IRODALOM. ható vélemények tévedéseinek kimutatása után áttér Schlözer nézetei ismertetésére, ki fenhangon hirdeti, hogy a székely név határőrt jelent, hogy a székelyek azon kúnok utódai, kiket valamelyik magyar király, mindenesetre Sz.-Lászlónak a kunok ellen 1089-ben folytatott hadjárata, sőt az erdélyi szászok bejövetele után, telepített mai földjökre, s kikel azon irók ellen, kik a székelyeket a bánok maradékainak és így Erdély régibb birtokosainak hirdetik, mint a magyarokat és németeket. Kimutatja, hogy Schlözer szavára esküszik a szász Benigni és Schüler, ki még azt is képzeli, hogy a székelyek nemzeti szerkezetének és jogainak megállapításakor a telepítő magyar király a szászok szabadalmait vehette volna mintáúl. Mind ezen nézeteket s véleményeket bírálat alá véve, szerző ellene mond azon állításnak, hogy a székelyek mai hazájokba telepített határőrök s hogy a székely nemzeti név őrt, határőrt jelent, és azt a meggyőződését mondja ki, hogy a Magyarország területén az ország szívében is találtató régi székely telepek az erdélyi székelyek közül kerültek s bizonyosan nem határőrzés végett voltak oda telepítve. Ezen magyarországi székely telepek előszámlálásánál azonban Nagy János túlmegy a hihetőség határán, a mennyiben nem csak a Szakoly, Székely, Székelyhíd, Székelytelek, Székelyfalva, Szekida stb., hanem a Szák, Szakái, Szakáld, Szakáiháza helyneveket is kapcsolatba hozhatóknak véli a székely nemzeti névvel, sőt fölsorolja a bihar-megyei Száka, a békés-megyei Szíkhalom s az abauji Szikszó helyneveket is, melyekre nézve tévedése kétségtelen, minthogy a Bihar-vármegyei Száka helység oklevelek bizonysága szerint lzsáka, Izsákfalva (villa Isaaci), Békésben Szíkhalom nem létezett, hanem Szeghalom vagy Szöghalom (Zugholm), s Szikszó neve bizonyosan Szikaszóból keletkezett, s e neveknek a székely névvel semmi közük nincs. Czáfolja ezután Engel valóban gyermekes szójátékát, ki a székelyeket az Etelközből a bolgárok és besenyők által kivert s Erdély keleti bérczei közé menekült magyarok utódainak tartja és a székely nevet szökely-lyé ferdíti,-mely elnevezés szökevényt (fugitivust) jelentene. Fölhozza Szalay László nézetét, ki a székelyek eredetére nézve Engel által fölállított hypothesist elfogadja s határozottan, de minden bizonyítás nélkül kimondja, hogy »a székelyeknek Attila hunjaitól való származtatása csalódás.« Végre ismerteti Hunfalvy Pálnak »Magyarország Ethuograpbiájában« a székelyek hűn-scytha eredetűsége ellen intézett s minden eddiginél hatalmasabb támadását ; ki mesének állítja, hogy a székelyek Attila birodalmának fölbomlásától fogva a gepidák és avarok uralkodása alatt Erdély keleti bérczei közt