Századok – 1880

Értekezések - JAKAB ELEK: A Pragmatica Sanctio története Erdélyben IV. közl. 300

322 A i'RAGMATICA SANCTIO TÖRTÉNETE ERDÉLYBEN. seggel az utóbbi nézet lett határozattá. Három bizottságot neveztek ki 1. a felségi jogokra 2. a r. katholicus vallásra, 3. a jezsuita szerzetre nézve hátrányos törvények megvizsgálására, azon utasítással, hogy azokról ne készítsen formaszerű törvényczikkeket, de csak dolog megkönnyítő javaslatokat, A két utolsó pont vallást illetvén, a bizottságba a tagokat a nemzetiségre és vallásra való tekintettel választották : a vármegyék részéről a főrendek közül 6, a követekből 4, a székely nemzet részéről a főrendiek közül 2, a követekből 4 ; ha pedig a négy bévett vallás vétetik tekintetbe, r. katholicus volt 11, református 8, lutheránus 4, unitárius 2, együtt 25, elnök volt kincstárnok b. Thorotzkai János. A bizottság az elnök szállásán tartotta üléseit. Elsőben a felségi jogokra vonatkozó törvényeket vették vizsgálat alá, s mindazt, a mi a török portához való viszonyt, attól függést illette, akár az uniotörvényben, akár a fejedelmi föltételekben, akár máshol a törvények között volt, kiválasztva egybefoglalták s azok helyéhe az osztrák házhoz való hűséget tanúsító egy törvényjavaslatot készítettek, melynek tartalma szerint minden előbbi felidézett országos törvény megsemmisültelek nyilvánítatott. Másodszor minthogy az ország fejedelemválasztási jogáról lemondván, még az 1722. évben költ pragmatica sanctionál fogva az osztrák uralkodó-ház alá ment át : a fejedelemválasztásra vonatkozó minden törvényt mind az Approbata, mind a Compilata Constitutiókból kiválasztottak s a második törvényjavaslattal eltöröltnek és semmisnek nyilvánították. Harmadszor a török portától elszakadván az ország s magát az említett pragmatica sanctionál fogva az osztrák uralkodás alá adván: annak örökösödési jogon s első szülöttségi rendben trónra következését jobbágyi hűséggel elismerték s erről is törvényjavaslatot készítettek. Negyedszer ezen hűség bizonyságául a fejedelemválasztási jogról, melynél — a mint a bizottság magát kifejezte — a magyarnak drágább kincse nem vala, lemondottak, minthogy Magyarországnak 1686-n ugyanerről lemondása óta az országnak állapota jobbra fordult, az osztrák háztól oltalmát várhatja s fejedelmei királyi szavukkal biztosították annak mint szemök fényének megőrzését s törvényeinek megtartását. Ezen negyedik pontnál a római katholicus vallásúak és a más három valláson levők közt nagy egyenetlenség