Századok – 1880

Értekezések - JAKAB ELEK: A Pragmatica Sanctio története Erdélyben IV. közl. 300

JAKAB ELEKTŐL, 303 csak az uralkodó-ház szempontjából fogták fel. Most is azon akadályok kerültek elé más alakban, melyek a királyné atyjának a kezdeményezéskor 1722—23-ban útjában állottak. Ha csak a nő-ág egyszerű örökösödése törvényesítéséről lett volna szó, miután az Magyarországban már rég törvénynyé vált, aligha emelkedett volna kifogás ellene ; de amint Károly király minden tettéből kitűnt, hogy ő az annyi század óta alkotmánynyal biró országot Magyarországtól elvonva, osztrák tartománynyá akarja tenni: úgy most a jezsuiták a római katholicus vallás egyenjogúsításán kivűl — a mi könnyen valósult volna — a többi vallások jogai megszorítását, birtokaikban megháboríttatását, a róluk egy század folytán alkotott s Erdély legfontosabb más törvényeinek eltöröltetését hozták ezzel kapcsolatba; az egyesült gör. katholicus püspök pedig népének nemzeti és polgári jogegyenlőséget követelt; miből régi kellemetlen emlékek megújulása, a kedélyek fölingerűlése, zajos országgyűlési viták s több éven át csaknem az egész országnak izgalomban léte következett. Mert itt a politicai hatalom új rendezése, annak az eddigi többség kezéből kivétele, az uralkodói jogok kiterjesztése, egy jogosan vagy jogtalanúl, de veszélyesnek tartott szerzetnek, a jezsuiták szerzetének az uralkodó ház védelme alatt túlságos kedvezményekben részesítése s a különben is eléggé szétszaggatott Erdélynek a negyedik nemzetiség fölállítása által még inkább megosztása és meggyöngítése forgott fenn. Erdély törvényhozóitól ritkán s csak kivételesen lehetett hallani, Írásaikból sejteni lehetett inkább, mint kiolvasni a szenvedélyek titkos forrongása okát — ott élt a szivekben s a közemlékezetben. Az ország sorsát másfél századon át intéző 3, nem-katholikus hitfelekezetnek szemben az udvar által védett katkolicismussal nyiltan fellépő küzdelme volt ez. Kikeli ezt röviden fejtenem, különben az 1740—44-iki országgyűlések tényeit s a legerőseb érdek-harczok mellett a kölcsönös magasztalásokkal áradozó törvényeit megérteni nem lehet. III. Károly 1728. országos bizottságot nevezett ki a végre, hogy az erdélyi igazságszolgáltatás késedelmes folyása okait és akadályait nyomozza ki s orvoslásáról adjon tervet. A bizottság egy kir. főkormányszéki tanácsos elnöklete alatt tanácskozott s határozatait egy munkálatba foglalja, egészen mellőzve a val-