Századok – 1880
Értekezések - Dr. KÁROLYI ÁRPÁD:A német birtodalom nagy hadi vállalata Magyarországon 1542. - I. közl. 265
MAGYARORSZÁGON 1 542. 293 várakozás után jun. 9-kén a rendek összes ülésben kihallgatták a magyar követeket1 ). A szónok, mint majd minden alkalomkor akár a hazában, akár külföldi diplomácziai missióknál, az ügyes beszédű kalocsai érsek volt. Beszédén meglátszott az elkeseredés. S az energicus, korántsem könyörgő hang erős ellentétben állott az örökös tartományok küldötteinek alázatos előterjesztésével. Azon szónoki figurával kezdi Frangepán, hogy bár az ő természete békés, a nyugalmat szereti, most a körülmények nyomása alatt mégis háborúra izgat, fegyverre szólítja a rendeket, Festi előttük Magyarország nyomorúlt sorsát, aztán áttér a német birodalmi állapotokra s merészen szemökbe mondja a hallgató rendeknek, hogy a törököt folytonos előnyomulásra »a ti belső viszályaitok, idétlen czivódástok s az bíztatja, hogy a hadi dicsőségtől, a közjó szolgálatától lelketek elfordult. Gondoljátok meg — úgymond — mi lesz a ti sorsotok, ha a török Magyarországgal végezni fog? Az ozmán uralom alá jutott Magyarországban új ellenségre fogtok találni s pedig olyanra, a mely egykor az ősök alatt nemcsak a török, de sok más nemzet rettegése volt. Ne bízzatok erődített városaitokban, ezek a hatalmas ellent el nem ijesztik, csak többre tüzelik.« Aztán azok ellen fordul, a kik mindenütt és mindenben az isteni gondviselésre bizzák magokat s kimutatja az ó-szövetségből vett példákkal, hogy az isten csak akkor segít, ha magunk is igyekszünk. Ha a rómaiak erényét, mint a kiknek a római-német birodalom nyomdokaiba lépett, nem tartják már szemök előtt, legalább saját üdvökre gondoljanak, hagyjanak föl haszontalan házi czivódásaikkal vagy halasszák azokat — ha már kedvök telik benne — későbbi időre. »Ismeritek tudjuk, azt a mesét, mely arról szól, miszerint a míg a béka s egér egymással veszekedtek, a héjjá mindkettőt elragadta.« 2) Cselekedegy iidv. tanácsosa vezetett. Úgy tudom, ez a legrégibb jegyzőkönyvi mely a birod. gyűlésekről létezik (Mainz. Erzk.-A. — Fogaim.) ') Nona Junii. Hat die kc's M' die stende abermals in ir herberg gefordert, batten die Hungerischen irverbung gethan. Gleicher gestalt haben die Österreichischen, desgleichen die gesandten der landt Kermiten, Steir, Grain, Windischmark und andre . . . (Protocoll.) 2) »Nostis, opinamur, apologum, quo pacto milvus, dum certant inter se mus et rana, utrunque arripuerit« (Mainz. Erzk.-A. egyk. irat.
