Századok – 1880

Értekezések - Dr. KÁROLYI ÁRPÁD:A német birtodalom nagy hadi vállalata Magyarországon 1542. - I. közl. 265

MAGYARORSZÁGON 1542. 283 küldött követeit : Lasky Jeromost és Mingkwitz Miklóst — s ugy látszik, hogy a többség Ferdinándnak adott igazat, mert a segély (de csak a »gyors«) csakugyan meg lőn szavazva. A második bizottság illetéktelennek nyilvánitá magát többet igérni, mint a rendi válasz ajánlott,1) úgy, bogy végre is a császár egy emlékirat benyújtása által vélt a rendek elhatározására pressiót gyakorolni. Nem tudja az ember, mit mondjon e memorandummal s az eredménynyel szemben. Az emlékiratot néhány hadban jártas császári parancsnok készité el2) s abból indúlván ki, »hogy végre oly erőt kell fölfegyverezni, mely győzelemre vezet s melylyel becsületet lehet vallani,« nem kevesebb, mint — szinte hallatlan — 90 ezer embert kiván a török ellen sikra állítani. — E véleményes jelentés alapján a megajánlott segélyt legalább 15 ezerrel szaporíttatni követelte Károly, a mely esetben ő 25 ezer gyalogot s 5 ezer lovast állít a maga költségén a birodalmi sereg mellé. — Az ajánlat nem lőn elfogadva, a rendek megmaradtak az augsburgi contingens mellett, sőt a mi több : a tüzérség, a hajók tartása, s a bizonytalan, valószínűség szerint be nem hajtható jutalékok (mert a gyakori birtokváltozások s birtokviszályok miatt ilyenek is voltak) fejében e 48 ezer emberből is 12 ezeret leszámítottak. Ez a körülmény s aztán az, hogy sűrű izenetváltás után még a hadak összegyűlésének terminusát illetőleg sem tudtak megállapodásra jutni, elkedvetlenité a császárt is, a rendeket is ; hiába készültek a hosszabbnál hosszabb iratok a sereg élelmezése, a fizetés s a tábori rend stb. dolgában ; a szép eredménynyel biztató tárgyalások zsákutczába futottak. Miért, miért nem ? a meglevő adatok nem nyújtanak fölvilágosítást, a roppant haderő helyett az augsburgi gyors segélyt — tehát nem a 48 ezernyi támadó sereget — szavazta meg utoljára is az »Abschied« s e mellé a magyarokhoz egy — biztató levél küldését. 3) x) Mindez iratok a Reichs-T.-A. közt. 2) Der haubtleut gustbedunken des Widerstands halben gegen den Türken . . Ered. u. o. 8) Az e tárgyalásokra vonatkozó hosszas iratok, melyekben a sereg élelmezése, fizetése stb. mind a legapróbb meg vtn vitatva, a Reichs-T.-A között egy codexben foglaltatnak. 19*