Századok – 1880

Értekezések - Dr. KÁROLYI ÁRPÁD:A német birtodalom nagy hadi vállalata Magyarországon 1542. - I. közl. 265

MAGYARORSZÁGON 1 542. 281 a tárgyalás rendes folyamáról. Annyit tudunk, liogy az ügy előkészítésére egy választmány lön kiküldve, mely a maga véleményét nem sok idő múlva előterjeszté. J

) E vélemény egy — ösmeretlen — 1523-diki tervezetre hivatkozik, mely szerint összesen 35 ezer ember volna egy támadó hadjárathoz legalább is szükséges s a sereg egy évi tartás-költsége 3 millió arany forintban — roppant összeg az időhöz képest — irányoztatik elő. Az összeg előteremtésére ajánlott rendszabályok közül csak azt az egy nem becsmérelni valót emelem ki, mely pl. az üzleti forgó tőkétől 500 frt után egy egy forintot követel. — A protestáns nézetek felé hajló választmányi tagok még azt is betoldották, hogy a Németországból fizetendő annátákat igyekezzék a császár a pápától e segélyre kinyerni. — Ugy látszik, hogy a 35 ezer embert mind a császár, mind a rendek kevesnek tárták egy támadó hadjáratra — mielőtt azonban határoztak volna a rendek, az egyházi fejdelmek ösztönzésére, beleegyezésüket egy egyházi természetű ügy kedvező elintézésétől tették függővé. A pápa ugyanis a mult évben egy bullája által a német egyházi javak jövedelmei bizonyos hányadát a török ellen Ferdinánd kezéhez rendelte szolgáltatni s a bulla kimondja, hogy ha az egyházi fejedelmek e rendeletre a maguk jószántából nem hajtanak: erőszakot is alkalmazhat a császári kormány. A karhatalom nem egy helyen foganatba is lőn véve — s nagy fülháborodást szült. Miután — mondották a rendek — efféle hallatlan dolog még Németországon soha nem történt, mig a sérelem tökéletesen sanálva nem lesz a császár által, addig a török segélybe beleegyezni nem akarnak.2

) A kérdés nagy fontossággal birt, a mindig pénzszűkében levő Károly és Ferdinánd egy elég tekintélyes pénzforrásról, melyet csak nehezen tudtak a pápától kieszközölni, voltak kénytelenek lemondani ; de engedniök kelle — s igy jött létre a hosszú Abschied, mely 99 első czikkelyében vallásügyekkel foglalkozik s az ezután !) Rathschlag und bedenken der offensiv liiilf halber wider den Türken . . . Egy к. irat. Reichs-T.-A. 2) . . . »Nachdem . . . dergleichen auch hievor in Teutscher nation nie gehört oder fürgenommen, konden noch wellen sie (a rendek) in die Türkenhilff nit willigen, es werde dann solicher last und beschwerde der babstlichen bullen gentzlich abgeschafft.« EgyU. irat. u. o. Századok. 1880. IV. füzet. 19