Századok – 1880

Értekezések - Dr. KÁROLYI ÁRPÁD:A német birtodalom nagy hadi vállalata Magyarországon 1542. - I. közl. 265

M AGYAKORSZÁGON 1542. 269 Langen1). — A mult év második felében jelent meg végre egy rövid összeállítás Chr. Meyer-tői egy porosz történeti folyóiratban,2) mely a mennyiben II. Joacbim brandenburgi őrgróf s választó fejedelemnek, a hadjárat vezérének személyére vonatkozik, bir természetesen érdekkel, de főbecsét az aránylag bő okirat gyűjtemény teszi. — Mind e munkálatok, három különböző oldalról fogván föl a történteket, bizonyságai annak, hogy a hadjárat históriai jelentőséggel bírt; de az ismét igaz, hogy a szempont e munkálatoknál különösen kiemelve vagy nincs, vagy a mennyiben e fölött az iró pár szót vesztegetett is, az elbeszélés tulajdonképeni tárgyát a hadjárat lefolyása képezi. Ezzel ellenkezőleg, én a hadjáratról csak röviden fogok megemlékezni. Nekem czélom az expeditio létrejöttének mondani el történetét ; mert — a nélkül, hogy tán fölösleges okoskodásokba bonyolódnám — a nem ismert történeti tények csoportosítása s hü elbeszélése által fogom a föntebb jelzett állításokat a legbiztosb uton bebizonyíthatni, ez által érem azt el, hogy az, a ki az expeditiót létrehozó s az azt akadályozó körülményekkel tisztába jött, köunyen fölismeri e históriai esemény jelentőségét. Szükség azonban, hogy röviden bár, a múltba kissé visszanyúljak. Hangsúlyoztam, hogy a hadjárat negyedszázados igyekezet eredménye : ezt a 25 éves küzdelmet, illetőleg a »töröksegély« ügyének fejlődését a birodalmi gyűléseken, kell 25 éven át, bár futólag, figyelemmel kísérnem s hosszasabban meg kell állapodnom az 1541-ki regensburgi gyűlés történeténél. E tárgyalások a kevés változat, ugyanazon kérdés unalmas csépelése miatt talán kevésbé vonzók, mint sokan s magam is szeretném : azonban el nem kerülhetem.3) Innen a török s magyar viszo-*) Jlorítz, Herzog und Charfürst zu Sachsen stb. Dr. Fr. A. von Langenn 1811. 2. kötet, okirattárral. -) Die• Feldhauptmannschaft Joachims II. im Türkenkriege von 1542. von Chr. Meyer (Zeitschrift für I'reussische Geschichte . . stb. 1879. évf.) Az okiratokra, melyek a berlini titkos államlevéltárból valók, többször lesz alkalmam hivatkozni. Maga az értekezés, tulajdonkép bevozetc's, nem sokat érő. 3) A ki ismeri az az időbeli német államiratok hivatalos nyelvét, azt a tekergő stylust, mely egymásba toldott, számnélkiil való monda-