Századok – 1880

Könyvismertetések (Név nélkül vagy álnéven.) - A váradi regestrum írta Vajda Gy. Hazánk kereskedelmi viszonyai I. Lajos korában. Ism. d-s 246

246 TÖRTÉNETI IRODALOM. I. A váradi regestrum (1209 — 1235-ig) írta dr. Vajda Gyula főgymn. rendes es egyetemi magántanár. Budapest. Athenaeum 1880. II. Hazánk kereskedelmi viszonyai I. Lajos korában. írta Csánki Dezső képesített gymn. tanár. Budapest. Weiszmann testvérek 1880. Két kis történeti munka fekszik előttünk, melyekről nekány szóval kívánunk megemlékezni. Az egyik Vajda Gyula műve, mely a liíres váradi regestrumot részletesen ismerteti s ezzel jó szolgálatot tett azoknak, kik a regestrummal személyes ismeretségben nem állanak, de a ki a regestrumot kútfőképen akarja használni, aligha megelégszik Vajda művével ; mind a mellett nem lehet elhallgatni, hogy szerző az egész művet szorgalommal és figyelemmel, úgy szólva vegytani elemeire szedte szét s mintegy rámutatott, hogy mi minden vau benne, egyenként mind drága szerei a történetírás nagy mesterségének. Kis munkáját három főrészre s az első részt V., a második részt II. fejezetre osztá. Az első rész, A. a regestrum tulajdonságai I. kiadványai, II. keletkezésének ideje, III. tartalma. IV. Irálya, szerkesztője, V. Hitele. B. A regestrum cultur-történelmi .becse. I. Mint kútfőnek használata és ennek méltatása. II. A regestrum : dús magyar névtár. C. A regestrum 3 kiadványának olvasási különbözetei. Szerző ha nem is tökéletes felosztással, de elég érdekesen mutatja be a munka tartalmát, mely, mint tudjuk, csak a Martinuzzi-féle kiadásban maradt ránk, s ez szerepel mint architypum, épen ezért az olvasási különbözetek merőben alárendelt jelentőséggel bírnak. Még csak egy szót, az ily tárgyú munkát sokkal díszesebb módon kell vala kiállítani, mert ez a hitvány papirosra, elmosott betűkkel nyomott s egész külső formájában a jeles nyomdát épen nem dicsérő kis munka pár év alatt szét fog zülleni. A másik mü, melyről szólunk, némileg meglepetés, mert új nevű írót mutat be, ki, úgy látszik nem is akarja kezdeténél fogni a dolgot, hanem egyenest a jó írók seregébe akar lépni. Fejérpatakynak a pannonhalmi apátság leveléről — Szalaynak az Árpádkori városok történetéről — Károlyi Árpádnak a nagyváradi békéről —, Schillingnek a római királyság elenyésztéről, — Thallóczynak a Lucrum Cameraeről írt munkája, melyek mind önálló tanulmány érdekes termékei,úgy látszik, idővel méltó társra fognak találni Csánki Dezsőben. Napjainkban az ipar és kereskedelmi tanulmányok vannak divatban, még pedig nem úgy, egy-két adat s főként Corpus juris articulusai után készített liaugos combi-