Századok – 1880

Értekezések - Dr. MARCZALI HENRIK: II. József első foglalási tervei 185

198 I Г. JÓZSEF Minthogy a nagy terv úgy is dugába dőlt, a császár legelőnyösebbnek hitte, ha megtartva szövetségeseit és nagy eredményre segítve Oroszországot, a törökök félelmétől kicsikar egy méltó aequivalenst. Szomolnokon 1783. jul. 5-én irt levelében közli gondolatait Kaunitztzal.*) E szerint, úgy mint a czárnő Krimiát, ő is nyerhetne területet, mert az európai hatalmak a portát engedményekre birják, hogy nagy háború ne keletkezzék. A belgrádi békét lehetne úgy értelmezni, hogy kis Oláhország, az Unna melletti kerület és Orsova a birodalomhoz csatoltatnának. Ez Francziaországot is kielégítheti, mert tulajdonkép nem ujitás. Kaunitz remekül kidolgozott, mindenre kiterjeszkedő államiratban adja elő nézeteit már jul. 11-én.2) Bizonyos, hogy Ausztria sem maradhat nyereség nélkül, midőn Oroszország terveit annyira elősegiti. A kérdés csak az, előlegesen, vagy utólagosan, szerződés megkötése által vagy a nélkül, foglaljuk-e el az illető területeket. Legjobb volna, ha Francziaország ajánlaná fel az illető területeket mint közvetítő. Ez esetben követelni kell : 1. Kis Oláhországot 2. A Száva mellékeit az Unnáig, 3. Belgrád és Orsova várai lerombolását. Mindezt nem lehet az 1739-ben kötött belgrádi béke értelmében kérni : az világosan szól. De vissza kell térni a passaroviczi békéhez, mert a belgrádi úgy is érvénytelen, 1. A császár felelősség nélkül kötötte. 3

) 2. A porta azóta is barátságtalanul járt el irántunk. 3. Különben is csak 27 évre szóló fegyverszünet volt. 4. Végre a porta több pontját többször megsértette. Együtt járna ezzel Szerbiának megszerzése a Timokig, Belgrádot, Sabáczot és Orsovát is lehet kérni, de ettől el lehet állni. Az előadáshoz egy melléklet vau csatolva, mely még jobban kifejti e szempontokat. E szerint az a kérdés, hogyan lehet Beemel 1. m. 134—137. 2) Vortrag des Staatskanzlers Fürst Kaunitz 1783. jul. 11. Kiadatlan. 3) Hat der Kaiser »unverantwortlich abgeschlossen.«