Századok – 1880
Könyvismertetések (Név nélkül vagy álnéven.) - Az archaeologiai bizottság munkálatai 176
176 .TÖRTÉNETI IRODALOM. 176 Az Archaeologiai bizottság újabb kiadásai. Az Archaeologiai bizottság kezéből egyszerre két munkát veszünk: a »Magyarországi Régészeti Emlékek IY-ik kötetének« I. részét s az » Archaeologiai Közlemények« XIII. kötetének 2-ik fűzetét. Ez utóbbi mint olvasóink tudják terjedelmesebb czikkek gyűjteménye — melyben ez úttal 3 dolgozat van : a polgárdi ezüst triposnak, a magyarországi nevezetesebb leletek egyik legnevezetesebbikének ismertetése nagy és igen sikerűit rajzok kíséretében Pulszky Ferencztől, a nagyváradi ős székesegyháznak alapos utánjárással és gondos tanulmánynyal részben nem ismert források alapján készült leírása Bunyitay Yinczétől s a Magyarországi régészeti leletetek leírása (II. közi.) ITampel Józseftől. Ez utóbbi csak a nevezetesebb leleteket tárgyalja ugyan, még pedig igen sikerűit rajzott kíséretében, de így is igen nagy becsű repertórium, melynek jó leírásaiért és útmutatásaiért az írók és szakemberek igen jó hasznát veendik s melyek igen hű képét adják azon örvendetes ténynek, hogy az utolsó időben mily nagy tért nyert nálunk az archaeologia. S ez így van jól. Mert minden lelettel mit az anyaföld hű archívumából nyerünk hazánk^őstörténetének megállapításához járulunk. A Monumenták nagyobb műveket szoktak adni, s az előttünk fekvő részben is egy munka van : a bártfai, Sz.-Egyedről nevezett templomnak leírása, Myskovszky Yiktortól. Terjedelmes nagy negyedrétü kötet, 146 1. igen díszes alakban számos a szövegbe nyomott fametszvénynyel, a templom rajzával s 8 rajztáblával melyen 23 ábra van. E kötethez a rajzokat is Myskovszky készítette, még pedig meg kell adnunk kivitel tekintetébon is oly díszes rajzokat, hogy a külföld e nemű kiadványaival bátran kiállják a versenyt. A munka négy fejezetből áll. Az első történeti visszapillantás a cistercita apátság történetére, melynek templomából készült a bártfai parochialis templom. A Il ik f. a templom építményeinek s műrészleteinek, a III. f. építésének, a IV-ik a templom műkincseinek leírását adja — sa gazdagság' nak bámulatos képét tárja fel. Hasznos munka volt szerzőtől, hogy a hol csak tehette a tárgyára vonatkozó levéltári adatokat is felhasználta: így pl. felsorolja a város 14o6-iki regestrumából a gótstilű főoltár szobraira s festményeire vonatkozó kiadásokat. Bár mily sok történt az utolsó időben hazánk műemlékeinek ismertetésére nézve : még is aligha eljött az ideje, hogy műtörténetünket a már meglevő készletből oly modorban és részletesen, mint pl. Lacroix tette, meglehetne írni — de annyi bizonyos, hogy az ily munkák hatalmas lépéssel visznek közelebb e czélhoz.