Századok – 1880

Értekezések - PESTI FRIGYES: Schwicker: Politische Gesch. der Serben czímű ismertetése - I. 168

.TÖRTÉNETI IRODALOM. 169 elismerést nyert. Egy zárszóban a szerző rövid vonásokban a történetet napjainkig lehozza. Kiindulási és sarkpontja a Magyarországba bevándorolt szerbeknek a Leopold király által 1690. aug. 21-én az akkori osztrák kanczellaria útján engedélyezett kiváltságlevél, melyet idő folytán a történeti mesék mintegy erős fallal vettek körűi. Szerző kimutatja, hogy a szerbek, és az ipeki patriarcha Csernovics Arzén a császár által soha sem kaptak meghívást a kivándorlásra magyar földre, hanem hogy ellenkezőleg határozottan megintettek, hogy lakhelyeiket el ne hagyják. Az akkori osztrák politika t. i. oda irányult, hogy Törökország a császáriak által megtámadtatván, a győzelmes császári fegyverek által Szerbia és Bosznia birtokától megfosztassék. Ezen terv valósítására a szerbek és az ipeki patriarcha támogatására számolt a bécsi udvar, de nem számolt arra, hogy az 1690. évi hadjárat szerencsétlen kimenetelű lesz. A szerbek patriarchájuk felhívása következtében fegyvert ragadtak ugyan a törökök ellen, és a császáriakkal együtt működtek, de a háborúnak nem tudtak jobb fordulatot adni. A császáriak nem csak nem hódítottak semmit, sőt inkább a törökök Belgrádot vissza foglalták. A szerbek az előnyomuló törököktől méltán a legkegyetlenebb sorsot várván, még a háború ideje alatt, családjaikkal a császári táborba menekültek, és midőn a hadsereg vissszavonúlt, azt a magyarországi határig követték, egyúttal követséggel kérték a császárt, hogy a bevándorlást megengedvén, vallásuk szabad gyakorlását, az ó (juliani) naptár megtartását, adó- és tizedmentességet biztosítson számukra. A törökök folytonos előnyomúlása végre a szerbeket a Duna és Száva átlépésére kényszeríté, hogy magyar földön oltalmat találjanak. Csernovics az egész népet, — 37000 vagy 40000 családot — hozta magával, a melynek az általa kért szabadalmak augusztus 21-éről a már említett kiváltság levélben megadattak. Sem a bevándorlott szerbek, sem az udvar nem látott ez eseményben végleges megtelepedést, és a szerbek még soká csak vendégeknek czímeztettek. Miután azonban a szerbek, alig hogy behelyezkedtek, már is kiváltságaik megsértése ellen panaszt emeltek, a császár még ugyan ez évben, az augusztus 21-én kelt kiváltság levelet megerősíti, és a szerbeket ujolag pártfogása alá veszi. Ezen diploma sem tekinti a menekvő szerbeket végleges bevándorlóknak Magyarország területén, hanem ideiglenes vendégeknek, a kiket a patriarcha vezetése alatt együtt kell tartani, hogy a császári fegyverek győzelmével, őket eredeti hazájukba vissza lehessen kisérni, a hol mint császári alattvalók maguk módja szerint éljenek. Az 1691. évi hadjárat, nevezetesen Bádeni Lajos Zalánkeménnél ki-