Századok – 1880

Értekezések - PAULER GYULA: Lebedia Etelköz Millenarium. - II. 98

MILLEN ARIUM. Ill háború eseményeit nem lehet rniud egy évnek szűk keretébe szorítani. A háborúnak oka — mint Georgius Monachus és Theophanes folytatója beszélik — bolgár kalmároknak kereskedelmi sérelmei voltak, melyeknek orvoslását Symeon sürgette, de Leo császár halogatta. Symeon erre haragra gyuladt, és sereget vezetett a rómaiak ellen. Leo Krinetest küldé ellene. A seregek Makedónjában ütköztek meg. Symeon győzött, s a császár elfogott kozár testőreit levágott ajkakkal küldé vissza Konstantinápolyba. Erre a császár Niketas Sklerost a Dunához küldé a magyarokhoz ser gítségért, ki Árpád és Kursan ') magyar vezérekkel tanácskozott, őket a szövetségre rábírta, tőlük kezeseket vett, és hazatért. Erre azután a byzanti hajóhad Eustatliius alatt tengerre szállt ; a száraz földi sereg — Nikephoros Phokas alatt — Bulgaria ellen indúlt : de egyúttal követ is ment Symeonhoz békét kérni. Symeon értesülvén a készületekről, fogságra vetette a követet, és Phokas ellen fordúlt ; de a magyarok ekkor a byzanti hajóhad segélyével átkeltek a Dunán, épen a bolgárság főfészkére, a mai Bulgáriának Silistriától keletre, délre Várnáig, a fekete tenger mellékén elterülő síkságára2) rohantak, és Prestlavonig — a régi Mai'cianopolisig — Várnától nyugatra, hol már a Haemus bérczei emelkednek, nyomúltak, úgy hogy Symeon ott hagyta Phokast és az új ellenség ellen fordúlt, megtámadta, dc háromszor megveretett, és Distra várába — a mai Silistiriába — szorúlt. 8

) Ha Dümmler felfogása állna, mind ez alkudozásoknak, sereg-gyűjtésnek, hadjáratoknak nem egészen egy év alatt kellett volna történni : holott a byzantinus irók rövid elbeszéléséből 1) » KOVQOÙVIIÇ« Georgius Monachuanak i. h. 854. 1. egyike azon kevés magyar neveknek, melyek a hazai forrásokban mind, és a külföldi forrásokban egyaránt előfordul. íróink már Katona óta (i. li. 196.), legújabban pedig különösen Szabó Károly e nevet »Csörsz«-nek olvassák, de lia a latin »C.« lehetne is »Cs«-re magyarázni, bajosan lehet azt a görög »kappa«-val tenni, s azért én e nevet, ha Korszán, Karszán nem lehet, Koreta, Karosára volnék hajlandó magyarázni, minek kivált a csallóközi helynevekben van nyoma. Egyébbiránt 1275-ben Barsban említtetik: filius Mortunus de Korsan. Wenzel, Arpádk. Új Ок. IX. 134. 2) Jirecek, Geschichte der Bulgaren 131. 1. 3) Theophanes Cont. i. h. 357. és kk. II., Georgius Monachus 853 és kk. 11.