Századok – 1880

Értekezések - PAULER GYULA: Lebedia Etelköz Millenarium. - II. 98

100 LEBEDIA, ETELKÖZ, tént. De már azt nem tudom következtetni, hogy a magyar király alatt épen Árpádot kelljen értenünk, tudván, mily bőkezűen osztogatta a középkor a magyar vezéreknek a »király« czimet, még kevésbé pedig azt, hogy akkor a magyarok már a Duna partján laktak. A legenda mást nem bizonyít, mint hogy már Methodius életében egy magyar vezér a dunai részeken megfordult. Ebből azonban csak valami harczikalandot — mint 862-ben —lehet következtetnünk, nem pedig — más hiteles forrásoknak ellenkezése mellett — valami állandó megtelepedést. Hogy közelebbi adataink e kaland czéljáról, kiterjedeséről nincsenek : az annak lehetőséget ki nem zárja, sőt valószínűségét sem csökkenti. Különben Dümmlernek egy éles eszű megjegyzése, melyet — nem is gondolva a Pannonica legenda kérdéses adatára — a bajor püspököknek 900-ban a pápához intézett ismert levelére tesz: e kalandnak is valószínű nyomára vezet. A bajor püspökök ugyanis 900. elején mentegetvén magukat a pápa előtt a morvák vádja ellen, hogy a pogány magyarokkal szövetkeztek, viszont a morváknak hányják szemére, hogy ezen bűnt sok évig ők követték el, és a magyarokkal együtt pusztították Pannoniát. Minthogy pedig az egykorú fuldai évkönyvek szerint a morvák 882— 848-ben dúlták Pannoniát irtóztató kegyetlenséggel : Dümmler hajlandó hinni, hogy akkor Svatoplug seregében, szövetségesekkép magyarok is voltak, mint voltak később — 892-ben — Arnulf hadában a morvák ellen. 1) Ha tehát Dümmler véleménye áll — és állhat, legalább nincs semmi valószínűtlenség benne, sőt nem ismerünk más eseményt, melyre a bajor püspökök czélzása jobban illenék — nemcsak a magyarok megjelenése a Dunánál 884-ben meg van fejtve, x) Dümmler : Die Südöstlichen Marken des fränkischen Reiches, Ar- * chiv für Kunde Ost. Geschichtsquellen X. 62. 1. A bajor püspökök levele megjelent Fejérben is C. D. I. 229 és kk. 11., csak hogy hibásan 899-rc téve. Kempernek ellenvetése, hogy a bajor püspökök még romokban heverő egyházakra hivatkozva, nem czélozhattak egy 15 —16 év előtt történt dulásra, azt hiszem nem érdemes czáfolatra (49. 1.), bár meg kell engedni, hogy e helytt a »multi annis« kifejezést helyesen magyarázza, helyesebben mint Dümmler, mi azonban Dümmler gyanitását meg nem dönti.