Századok – 1879

Értekezések - KÁROLYI ÁRPÁD: Adalék Dobó István és Balassa János összeesküvéséhez. - II.488

dobó istván és balassa jános összeesküvése. t< a-tól. 490 kok kérése mellett a magyarországi malconteusek befogadására akart engedelmet eszközölni a portától. Gyulay ura nevében 40,000 arany évi adót, Mehemetnek 50,000 arany ajándékot ígért, ba kívánalmai teljesülnek. Azonban Wyss sikeresen működött, Memhet basát a maga részén tudta tartani, az erdélyiekre különben is bosszús főtolmácsot Ibrahim béget ígéreteivel még jobban tüzelte — s april végén ismét kedvezőtlen válaszsszal volt Gyulay Erdélybe térni kénytelen. Sőt utána csauz indúlt el, kinek feladata volt a fejdelmet nyugvásra parancsolni, a pártos magyarországiak kiűzését követelni, azonkívül a szászokhoz s székelyekhez is beszólni, hogy a pártosokat befogadni ne merészeljenek. János Zsigmond ellen oly nagy volt a portán az ingerültség, hogy már azon tanácskoztak a nagyúr hívei, mi módon nyomúljanak Erdélybe, megfékezni a nyugtalan fejedelmet, s egyszer-mindenkorra elejét venni mozgékonyságának A portán János Zsigmond megmegújúló kívánságai szerzőjének s a magyar urak mozgalmai főmotorának Békés Gáspárt tekintették — se nézetnek Mehemet basa "Wyss előtt kifejezést is adott. Azért csalogatja a magyarokat Békés Gáspár Erdélybe — mondá a basa a residensnek — mert azok segélyével János Zsigmondot láb alól eltenni s az Erdély fölötti uralmat a maga kezeibe keríteni reméli. S Mehemet erről annyira meg volt győződve s Békés ellen annyira föl volt indúlva, hogy őt a portára csalni szándékozott, a hová ha egyszer eljő : »certum est quod in Transsilvaniam amplius non revertetur.«2) Micsoda kifogásokkal élt Békés az őt Konstantinápolyba invitáló basával szemben, nem tudjuk ; de Mehemet elméje az egész nyár folyamában ezen járt. Békésnek nem sikerűit őt jobb indulatra birni maga irányában. September elejéről jelenti "Wyss : a basa Békés megejtésére azt a tervet gondolta ki, hogy őt színlelt barátsággal a szultán kézcsókolására sietni határozottan fölszólítja, biztosítja a porta kegyeiről s igérni fogja neki hűsége jutalmáúl, hogy János Zsig-Uuurn illád ego eerto scij quod iam hic tractatur in consilio publico, quanam ratione Turcae in Transsilvaniam penetrare queant. Cogitant ita semel frenare et pessundare malignos illos Hungaros ut amplius resurgere et caput extollere nequeant. Wyss apr. 23. U. o. 2) Wyss 1569. máj. 28. U. o.