Századok – 1879

Állandó rovatok - Történelmi könyvtár - X.

115 szereplésének első felében határozott támasza voit a bujdosók ügyének, de midőn az európai constellatiók világossá tették előtte, hogy Erdély külön állása fenntartható nem lesz, azon munkált, hogy Erdély önállóságából és jogaiból, a mennyit lehet, megmentsen. Hogy mennyi félreértéssel, nehézséggel, akadálylyal küzdött mindkét esetben : annak élő tanúsága e levéltár. De minthogy mi mindkettőre vonatkozó irományok halmazából rövid két hét alatt még a legnevezetesebbeket sem másolhattuk volna le, szorítkoztunk csak az elsőre, s így,'mint munkálkodásunk eredményét, van szerencsénk bemutatni : 1. Thököly Imre levelezése 1668. jan. 25-től 1687. sept. 25-ig. Ezen csomag azon kori szabadság-harcz történetére rendkívül érdekes világot vet. 2. A bujdosók frigy- és szövetség-levelei, szerződései, határozatai ugyanezen időből. 3. A franczia diplomatiai alkudozások irományai és levelezései 1675 és 85 közt. 4. Absolon eddig ismeretlen párisi követségei 1677—80 közt. Mindé három csomagban igen sok rejtélyes levél volt, melyek feloldása és lemásolása nem kis fáradságba került. 5. Apafi Mihály Teleki Mihályhoz írott leiratai, bizalmas levelei, melyek azon idők történetének igen fontos adatait képezik. 6. Erdély és Magyarország történetére vonatkozó irományok 1661 és 90 közt a portai, a lengyel, a bécsi viszonyokat illetőleg, melyek legnagyobb része az eddig nyilvánosságra nem hozott államiratokat foglalja magában. 7. Az azoukorbeli magyar íróknak, Szalárdinak, Bethlen Jánosnak, Bethlen Farkasnak, Tótfalusi Kis Miklósnak, Tofeusnak, Patakinak életére vonatkozó adatok. 8. Kivonatok és jegyzetek. Mindezeket van szerencsém a tisztelt közgyűlésnek azon megjegyzéssel mutatni be, hogy Budapestre hazaérkezve, kötelességemnek ismerendem a m. tört. társulat választmányának, s a tud. akadémia tört. bizottságának rendelkezése alá bocsátani az öszszes másolatokat, mely azok miként leendő felhasználása felett határozand. SZILÁGYI SÁNDOK. 8*