Századok – 1879

Értekezések - HUNFALVY PÁL: Bolla Márton és Éder Károly meg az oláh incolatus. - IV.718

meg az olaii incolatus erdélyben. 743 szoktak is érvényesek lenni: azok mégis a haza legtöbb fiaira olly hatásúak valának, hogy hamar közvéleménnyé lett, hogy az oláh nemzet és vallás csak tűrve van az erdélyi fejedelemségben ; s az a közvélemény a külföldi népeknél is elterjedett. Eme közvélemény ellenébe a hazai törvényekből és történelemből a következőt hozhatni elő : Az mondatik, noha az oláh nemzet a statusukhoz nem számíttatik, de a közjó végett be van fogadva (admissa est). Mennyire nem áll ez, hogy nem számíttatik a statusokhoz, mutatja a kolosmonostori 1437-ben költ oklevél, a mellyben olvassuk : Universitas regnicolarum Hungarorum et Valachorum im partibus Transilvanis. Akkor tehát az ország rendjeit csak magyarok és oláhok teszik vala, s minthogy nincs törvény a következő időből, mely határozottan állítaná, hogy nem kell az ország rendjeihez számítani az oláh nemzetet : az a toldás minden törvényes alap nélkül való. Mit jelentsen pedig ez : a közjó végett be van fogadva ? Hisz azt minden más nemzetről is lehet mondani ! Azután e kifejezés : be van fogadva, jobban illik a többi nemzetekre, a melyek az oláhok után jutottak ide s vagy békeszerződés (pactis conventis) vagy fejedelmi kiváltság által szereztek lakossági és állami jogot. Hogy az oláhok sok századdal előbb lakták már Erdélyt a magyarok elérkezéséig, mind a hazai, mind a római történelem bizonyítja; s hogy önkényt meghódoltak Tuhutumnak, az Anonymus beszélli el így : »Akkor a föld lakói, urok halálát l itván, tulajdon magok jószántából kezet adva, Tuliutomot, Horka atyját, urokká választák (dominum sibi elegerunt), s azon helyen, mellyet Esküllö-nek hivnak, hitöket esküvel esősiték s az naptól fogva azon helyet Esküllö-nek nevezték, mivel hogy ott esküdtek meg « J) A magyarok tehát békeszerződés által jutottak Anonymus, XXVII. A Tuhutum hadjárata Erdélyben XXIV— XXVII. egészen legendás, s annak elbészéllése magyar helyneveken alapszik. Erdeu-elu (XI.) (Ultrasilvania), Meszes, Almás folyó, Kopás folyó, Eshidlöhelység mind magyar nevek, a mellyek bizony nem a magyar megszállás elsó' évtizedeiben támadhattak, hanem csak hos?z 's birtokolás után. IIa az oláh Íróknak, kik a folyamodást szerkesztették, csak némi történelmi érzékök volna, az Anonymusra nem is hivatkoznának, a kinél egyetlen egy oláh helynevet sem találunk, melly az oláhok létét bizonyítaná a magyarok megszállása előtt.