Századok – 1879

Értekezések - HUNFALVY PÁL: Bolla Márton és Éder Károly meg az oláh incolatus. - IV.718

meg az 0là11 incolatus ekdélyben. 731 rum regnicolarum nostrorum ad Regíam vei Reginaiem Celsitu­dinem pertinentes, vei ad ecclesiarum praelatos aut potentes regni nostri attinentes, absque voluntaria permissione dominorum eorundem jobagionum potenter non abducantur.« (Artic. 16.) Azaz : a lsirály és királyanya, továbbá a püspökök és nagy urak jóbágyai uraik engedelme nélkül nem költözhetnek mások birto­kaira. 3) Ebből, természetes, hamar a földhöz-kötöttség folyt. Nevezetes vonás, hogy a királyi ház jár elől a jóbágyok nyomá­sában és szorításában. A kilenczed-szedést egyenesen megparan­csolja Lajos, mert, úgymond, a mely földesúr nem fogadja el a kilenczedet, ilyen lázadónak birtokáról magának fogja azt sze­detni a király (Nos in talium rebellium et praesentem nostram institutionem alterantium possessionibus pro usu nostro ipsam nonam partém ipsarum frugum et vini exigi faciemus sine dimi­nutione et relaxatione aliqua). Tehát valának földesurak, kik nem helyeslék azt az újítást. A szabad költözésre nézve is a ki­rály, a királyi anya, a püspökök és nagy urak jóbágyai tapasz­talják legelőbb és leginkább a megszorítást. Mind ebből azt kell kiolvasnunk, hogy ezek valának akkor a legkeményebb földes­urak, s ez csakugyan nevezetes vonás, mely az Anjou-kort jel­» lernzi, mint a normannok által kifejtett hűbériség utánzóját. — Zsigmond kimondá ugyan 1405-ben (a 6. czikk) a szabad költöz­ködést (generaliter quilibet liberae conditionis homines de pos­sessionibus nobilium in ecclesiarum possessiones, et de ecclesia­rum possessionibus in nobilium possessiones temporibus semper successivis, universis et perpetuis liberam, tutam et omnimodam manendi causa et se transferendi habeant facultatem) : de az urak hatalmaskodása ellen nem használt már semmi törvény, mert tehetetlen vala a királyi méltóság. *) A következő 18. czikkelyben Lajos azt rendeli, liogy a máson vétket elkövetett jóbágyot csak a földesura által lehet büntettetni. — Szalay László a történelmében (II. 205.) azt vitatja, hogy a nevezett 1G. és 18. törvényczikkek a jóbágyok szabad költüzhetési jogát biztosítják, s kikél Engel ellen, a ki azokban a szabad költözködés eltiltását és az úri székek behozatalát találja. — Egyebet pedig azokból csakugyan lehetetlen kiolvasni, még ha be is bizonyíthatni, hogy már 1351 előtt is úri székféle bíróság állott fenn.

Next

/
Oldalképek
Tartalom