Századok – 1879

Értekezések - HUNFALVY PÁL: Bolla Márton és Éder Károly meg az oláh incolatus. - IV.718

718 holla marton és édku károly vagy telepítők, hasonló kötelesség és jog mellett, mint másutt láttuk, s a mint legitt látui fogjuk. III. András után, de már alatta is, a magyar királyi jog nagyon hanyatlék ; Róbert Károly megerősödéséig folytonos lázadás van bent és kint. S Károly 1330-ban szerencsétlenül hadakozik az elszakadó havaselv-földi vajda ellen. Halála után Lajos-nak uralkodása elején ismétlődnek a lázadások, még az erdélyi szászok részéről is. Lajos 1349-ben Beszterczén (in Septem Castris in Civitate Bistrica) mulatván, Gyula Drágos fia elpanaszlá neki, hogy rokona István, Igének (Jugának) fia, ki legújabban hűtlenségbe esett az által, hogy nagybátyjához, (patruo suo) Bogdán néhai vajdához, híres hűtlenhez (infideli notorio) csatlakozott, őt magát és fiait Drágost, Istvánt, Tatárt, Dragomért, Kosztát és Miroszlót, birtokaikból kizavarta, minthogy nem akartak vele együtt hűtlenekké válni, s birtokaikat, úgymint Gyula-Falvát »juxta fluvium Maramorisii« — mai Mára folyó — és Nyirest felperzselte, a melyeket Károly király (carissimus genitor noster) nagy atyjának, Gyulának, adományozott volt. Kéri tehát panaszló, hogy Lajos király helyeztesse vissza birtokaikba őt és fiait. —íme Bogdán vajda el- és kiszakadása nem 1359-re, nem is 1350—54-re tehető, hanem 1349 előttre. — A király Beszterczéről János oláli vajdát (filium Ige vojvodam Olacorum és Miklóst (filium Petri hominis magistri Andreae 2) küldi a dolog mibenlétének megvizsgálására. Ezek ugyancsak 1349-ben Szigetről tudósítják a királyt, hogy mind úgy van, a mint előadta a panaszló. Ennek következtében Lajos 1355-ben megerősíti a király-atyjának adományát, »ita tamen ut praedicti Dragus et pater et fratres sui antedicti et successores eorundem census debitos semper dare et servitia consveto more Olacorum *) Lásd Wenzel idézett értekezésében a 340. lapon. 2) Ez egyszer (1349-ben) »Magister Andreas, Comes Siculorum Brassoviensis, Zatlimariensis et Marmarsoiensis« s 1350-ben Laezk fiának mondatik. »Magistri Andreae, filii Laezk, Comitis Siculorum. Lásd a Székely Oklevéltárban. — Az oklevelet, melynek tartalmát közlöm, múlt ősszel Máramaros-Szigeten Szilágyi István szívességéből olvashatám. Az ö tudomásából irtam itt azt is, liogy ebben az oklevélben van legelső megemlítése a máramarosi sóbányának.