Századok – 1879

Értekezések - THALLÓCZY LAJOS: A rumun nemzeti Levéltár.697

702 különfélék. kőnyomatú hasonmással. E kötetben sok e'rdekes erdélyi cultur-történeti vonatkozás is foglaltatik. Mindkét munkálatot a levéltár szívességéből volt szerencsém országos levéltárunk könyvtára számára elhozhatni. Érdeklődök ott megtekinthetik. A legutóbb említett kötetből lesz alkalmunk szemelvényeket adhatni. Ami pedig az előbb czímezett két indexet illeti, azokrúl röviden megemlíthetem, hogy a bukuresti levéltár legrégibb okmánya 1387-ből s a jassii legrégibb oklevél pedig 1433-ban kelt. Ennyi az, a mit a rumun nemzeti levéltárról első megtekintésre felhozhatok, melyről, ha még azt említem, hogy actái igen jól vannak teclinicailag is elrendezve, s hogy egy külön levéltári épület emelése is tervbe van véve, elmondtam mindent, amivel bizonyítani vélem, hogy magyar történeti szempontbúi kívánatos a valóban szervezett rumun levéltáraknak átbúvárlása. Ezzel kapcsolatban föl kell említenem, hogy az egyes kolostorok levéltárait.Kumániában még nem kutatták át, valamint nem a nevesebb családokét sem, mint a Stirbey, a N.-Lajostól nemességet nyert Lahovari, a Stourdza és Ghyka herczegek levéltárait sem, kiknél pedig, biztos értesülés szerint, sok magyar érdekű okmány őriztetik. Végezetül kiemelem, hogy a rumun tudományos akadémia 30000 kötetet számláló könyvtárában, a történelmi szakot illetőleg mindössze négy magyar munka van. Meglehet, hogy csalódtam, t. i. hogy az ú. n. rendezés alatt lévőkben van a többi, de rumun írói körökben általános az óhaj, hogy a magyar történeti irodalmat megismerjék, mi által — azt hisszük — sok, igen sok dolgot más szempontból fognak tekinteni. TIIALLÖCZY LAJOS.