Századok – 1879

Értekezések - HUNFALVY PÁL: Bolla Márton és Éder Károly meg az oláh incolatus. - III.668

meg az oláii incolatus erdélyben. 687 szereztek telkeket Oláhfalván, kötelesek, szükség esetében fát hordani a várba; egyébiránt a székelyek saját ispánjok alatt hadakoznak, valamint az oláhok, mentesek lévén a székelyek adajától, jelesen az ökörsütéstől, kenézeik alatt állanak, s ezeknek fizetik tartozásaikat ; tizedet sem adnak senkinek, hanem csak a szokott kepéket az udvarhelyi egyháznak (ut dicti inhabitatores villae nostrae Olachalis nulli omnino décimas praeter solitas capecias ecclesiae de Udvord praestare teneantur, sintque, ab omni dicatione more Siculorum, inter quos vivunt in perpetuum exemti praestent tamen Kenesio ipsorum praestanda. Non omisso et eo quod a signatura boum exemti sint.) Itt az a kitétel: »cuperent por то quoque huic regno nostro pacific e et quiete inservire« nagyon nevezetes, mert azt jelenti, hogy az oláhok, a mint az előtt másunnan jöttek volt ide, úgy megint el is mehetnének másuvá. *) Zsigmond királynak Brassón 1426-ban kiadott oklevele tudtunkra adja, hogy Magyar János kenéz (Joannes Kenezius dictus Magyar) és más bereczkfalvaiak előadása szerint, a Bereczkfalvai oláh falu a Székelység végén Moldova felé most részben néptelen (ad praesens in parte populis destituta), de ha némely szabadságot nyerne, hamar megnépesednék (populorum multitudine decoraretur), s képesebbé válnék a végbelyi szolgálatra. A király tehát megengedi, hogy se királyi, se földesúri biró ne gyakorolhasson bírói tisztet a falu lakosain, hanem csak a kenéz, a ki tetszése szerint néhány székelyt hí fel maga mellé, s hogy abba a faluba mindenki szabadon költözhessék akár Erx) Ezt az oklevelet Szabó Károly 1301. év alatt közli, e szók »Nos Ladislaus Dei gratia rex« stb. Venczcl királyra értvén, a ki a koronázás után a László nevet használta. Mikor legelőször megjelent az oklevél, Fancsali Dániel az 1301. helyett 1501-et tartá hihetőbbnek. Szabó az év iránti kétséget nem tartja indokoltnak : én meg azért tartom indokoltnak, mert 1291—-1301 tájon nem igen vala még oláh földmivelő, legalább én azt semmiből sem olvashatom ki ; a kepe-fizetés pedig földmivelést teszen fel, a mit az oklevél keltekor az oláhfalvai oláhok üznek. De habár 1501-ből valónak hisszük is, a kérdéses oklevél, egyéb tartalmánál fogva ide tartozik, mutatván, hogy ezek az oláhok is más helyről jöttek volt Oláhfalvára, s hogy itt üres földön szállottak meg.