Századok – 1879
Értekezések - HUNFALVY PÁL: Bolla Márton és Éder Károly meg az oláh incolatus. - III.668
MEG AZ OLÁII INCOLATUS ERDÉLYBEN. 683 denik méhköpűtől is két dénár. *) Ebből az a tanúság foly, kogy már 1263 tájon a király ilyenféle adót szede az oláhoktól, a melynek tizedrésze az esztergomi érseké volt ; továbbá ez az adó az oláhok pásztorkodó életmódját bizonyítja erdőkön és havasokon. 1363-ban Stroyka és Zayk oláh kenézek azt vitaták Péter, erdélyi al-vajda előtt, hogy a Déva várához tartozó Zalasd, s ürü erdőnek új kiirtásáért kenézségi joggal illeti meg őket, más kenézségek módja szerint (quod ipsa possessio Zalasd more aliorum Keneziorum, novae extirpationis densitatis silvarum capite, jure Keneziatus ipsis et patribus ipsorum pestineret.2) Tehát királyi várhoz tartozó erdők kiirtása adott kenézségi jogot, de kötelességet is. Megvilágositás végett egy újabb kori példát liozok fel. A munkácsi vár uradalmabeli összeírásában 1649-ről3 ) ezt olvasom: »Ez felső vidéken, valahol és valamely faluban puszta hely van, melytől adót nem fizetnek, a falukbeli kenézek azon falukba levő jobbágyokkal tartoznak kaszáltatni, a szénát betakaríttatni, jó áron eladatni s a pénzt beszolgáltatni. Mind az által a kenézeknek a kenézségekről való leveleknek continentiája szerint az az ő kötelességük, hogy az féle puszta helyeket más idegen jobbágyokkal mind meg szállítsák.« Az ott leirt sok kenézségi levelek közül az Eszterházy Miklósét teszem ide 1613-ról, mely (Beregmegyebeli) Szolocsina örökös kenézségét az illetőknek azon kikötéssel adja oda, hogy jövendőben is szokott módon idegenekkel, nem a várhoz tartozó jobbágyokkal népesítsék meg Szolocsinát,4) *) Gr. Kemény Józs. Über die ehemaligen Kenesen stb. ín Siebenbürgen, Kurtz, Magazin, II, 384. 2) Gr. Kemény Józs. az idézett helyen, a 300. stb. lapján. 3) Urbárium seu nova Connumeratio Colonorum, sive lobbaggionum Illrmae ae Celssmae Principissae Dominae Dominae Susannae Lorántfi stb. in bonis ad arcem Munkács pertinentibus .... per Egrcgitim Michaelem Cseh in anno 1649 conscriptum. — Kézirat, ívrét, 330 lap. — Magán szívességből van kezemnél. 4) Tanúság végett leírom : »Nos Nicolaus Eszterházy de Galautha et Ursula Dessffy de Szerdahely memoriae commendamus. . . . Quod nos ditionem arcis nostrae Munkács amplificare et augmcntare volentes, animadvertentes industriam providorum Ladislai, Andreae, Sandrini, Pauli et Petri Kalabiska jobbagionum nostrorum in condescensione possessionis Szolocsina ad pracfatam arcem Munkács pertinents, ejus-