Századok – 1879
Értekezések - HUNFALVY PÁL: Bolla Márton és Éder Károly meg az oláh incolatus. - III.668
680 í50lla márton és kder károly században volt; a tatárjárás után nem hallunk újdon érkező nagy számú német jövevényekről. Tehát az ország dél-keleti részeire, továbbá Erdélybe, valamint az eladományozott Szörénységbe és Kúnországba leginkább a Dunán túli tartományokból, jelesen Bulgáriából, jöhetének új lakosok, a hol a kúnok és nomádoskodó oláhok legmozoghatóbbak valának. S mert valóban innen jövének, azért bolgároknak is nevezik vala, habár tulajdonképen oláhok voltak is. Brassó a tatárjárás után keletkezvén; legalább újból erősödvén meg, (a felvárosi vagy Katalin kapunak felirata 1285-öt mutat, mint új megnyitásának évét2 ) a nagy egyháza épitésére (1385—1425) oláhokat híva be, s egy külvárosba telepíte, melynek Bolgár-szeg a neve mai napig. Az nem azért van, mert csak bolgár-szlávul beszéllők, hanem mert Dunántúlról Bolgáriából jövők valának. 6. §. A Béla adományozta Szörénységben 1247-ben Joan és Farkas kenézeket, meg Lythen oláh vajdát, és kenézségét, Kúnországban Szeneszlausz oláh vajdát találjuk. A Joan és Farkas kenézségeit a király a rendnek engedi által : a Lythen és Szeneszlausz vajdák kenézségeit pedig az oláhoknak hagyja meg úgy bírniok, a mint eddig bírták; tehát megmaradnak a régi viszonyban a királyhoz. Itt tűnnek elő az első oláh vajdák és oláh kenézek. Mind a két hivatalnév szláv, azok tehát a szlávoktól jutottak az oláhokhoz. A vajda hivatalnevet Konstantinus Porpbyrogenitus a régi magyaroknak is tulajdonítá ; később az erdélyi fő hivatalnak a neve, mely a királyt képviseli. Miután az oláhok előtünedeztek, azt leginkább azoknál találjuk; először ugyan 1247-ben a Szörénységben és Kúnországban, azután másutt is. Már 1263-ban Belényesben említtetik egy vajda (Ivan vojevoda de Bulenus), ki Zalatnabányai Kenddel egyezkedik; 1349-ben találunk vajdákat Máramarosban, azután Szatmárban, Hunyadban és egyebütt. Gr. Kemény József tudomása szerint az 1547-ben előfordúló abrudbányai oláh vajda volna az, kinél utóbbit nem tud. *) 2) Geographie des Gr. Fiirstenthums Siebenbürgen von Lucas Jos. Marienburg. II. Bd. Ilermanstadt, 1813, a 330. és 344. lapokon. Gr. Kemény József. Magyar hazánkban létező oláhok hajdani vajdaságairól. Új Magy. Múzeum, 1854. II.
