Századok – 1879
Értekezések - THALY KÁLMÁN: Dunántúli hadjárat 1707-ben. Hadtörténelmi tanúlmány. - IV.629
660 duna ntúli hadjárat érdekeit oltalmazó tábornok. _hogy az ottani lakosság aratását, takarúlását, a fehérvári németek s ráczok kiütései és pusztításai ellen megvédje. x) »Kegyelmes Uram, — írja a tábornok gr. Bercsényinek — az én regimentem mindenkor helyt áll : mégis semmi tekintet nincs reá, már régtűi fogvást nem vett hópénzt ; kérem alázatosan Exciádat, méltóztassék fizetésérűl gondoskodni.« 2 ) Különben, hogy a katonaság vigasztalására ismét némi pénzre tegyen szert : Bottyán felhatalmazá Szent-Györgyi Horváth Zsigmond főhadi biztost, hogy Bezerédyvel egyet értve, a . lineán túli, be nem hódolt faluk aratása és békés betakarodhatása iránt bizonyos váltságdíjért szerződésre léphessen Soprony vármegyével. E hatóság aztán főispánjának hg. Eszterházy Pál nádornak engedélyét kinyervén, 3 ) aug. 9-kén 100 franczia doublon (200 körmöczi) aranyban és 400 frt ezüstpénzben egyezett meg a kuruczok megbizottaival. 4) Hasonló szerződések köttettek r a Győr, Német-Ujvár, Esztergám stb. várak és városokba szőrűit, császár hűségén levő földesurakkal és lakosokkal. E mellett a hadi éléstárak megtöltése iránt is intézkedett Bottyán, olyképen, hogy a tartományban való összes gabna-tizedeket, úgy a papokéit, mint a kincstári és egyéb uradalmakban, lefoglaltatta az ország számára.Б ) Gondoskodott tehát a hadaknak eltartásáról, s egyszersmind, hogy álljon rendelkezésre némi arany- és ezüstpénz, azoknak édesgetésére, együtt tartására. De, e szép rundok mellett kemény eszközökkel is hozzá látott az eloszlottak összegyűjtetéséhez. A Goda-ezredet, tisztei erélyénél fogva, pár nap alatt sikerűit újból fölszednie, úgy, hogy aug 10-kére már ismét felküldx) Bottyán, aug. 5-iki s 10-iki leveleiben. z) Ugyanannak aug. 5-iki levele. ®) Hg Eszterházy Pál Bécsben, júl. 18. kelt leirata Soprony-vármegyéhez, e megye levéltárában. 4) A Sopronyban 1707. aug. 9-kén kelt alkulevél fogalmazata Soprony vgye levéltárában. 6) »Tudtára adom Exciádnak, hogy én Dunáninnét az egész dézmákat, mind fiscalitásban, s mind egyéb dominiumokban elfoglaltattam az ország szükségére : mert tavai is úgy kifogytunk volt már az élésbttl, hogy éhei is csak meg nem holtunk.« (Bottyán, 1707. aug. 5., görzsönyi táboráról, Bercsényihez.)
