Századok – 1879

Értekezések - THALY KÁLMÁN: Dunántúli hadjárat 1707-ben. Hadtörténelmi tanúlmány. - IV.629

TIIAT,Y KÁLMÁNTÓL. 657 Pálffy ugyanis, jól tudva, hogy a budaiak által Székes-Fehérvárra bejuttatott élés ez utóbbi erősség számára csak ideig-óráig lesz elegendő : Győrött tetemesebb élelmi szállítmányt állíttatott össze. S azzal, néhány ezred legjobb lovasságának födözete alatt váratlanúl megindúlt, Fehérvárt hónapokra fölsegélé ; és oly gyorsan, mint mene, vissza is érkezett. Július végnapjaiban máiismét Győrött leljük, honnét azonban, — hogy Bottyán lovasságának fölcsapdozásaitól Bruck táját fedezze, — tüstént a kurucz tábornok azelőtti táborhelyére, Libény-Szent-Miklóshoz szállott. *) A Rabutin-féle hadtest fölkészült része pedig a Rábaközben, valahol Kapuvár, Csorna környékén állomásozék, vezérére várakozva. Bottyán, ki aug. elején is az árpási és keszői Rábahidak között, Móriczhidán, Malomsokon, Görzsönyben táborozik vala, néhány mértföldnyire az ellenségtől : szüntelenül csípdezteté ennek táborait lovas-portáival, őrcsapataikat beűzette a táborokra, foglyokat ejtett, és élelmi-szállítmányaikat akadályozá.2

) Sőt meg is akará őket nagyobb erővel ütni : de ennek módját a császári vezérek óvatossága miatt sehogysem ejtheté ; mert a Rabutin-félék hozzáférhetlen, »árkos és vizes helyen« ütötték fel sátoraikat, Pálffy pedig éjtszakára mindenkoron szekérvárral védé horvátjait.3

) *) »Pálffy Fejérvár prófontérozását végben vivén, megtért, és szállott Libén-Szent-Miklóshoz, — most is ott vagyon.« (Bezerédy aug. 2-iki levele.) B. Sándor Gáspár a bán fehérvári szándékát eleve tudá, mert már júl. 13-kán említé azt gr. Csáky Imrének, a ki másnapi levelében az ő szava után írja, hogy »bán uram általment a Rábán, siet Székes-Fehérvár segítségére, mivel igen agonizálni hallatik.« 2) Sombor István írja Varasdról (hol csak késöcskén értesülhetett a bán táborából vett levelekből,) 1707. aug. 20-kán gr. Erdődy Gryörgynének : »Bán urunk ő Excja hada Magyar-Ovár táján (L.-Szent-Miklósnál) vagyon ; az mint sokan referálják : igen hozzá fogtak az bőjtöléshez, mivel az kuruczok miatt excursiójok nem igen lehet ; az ki pedig kimegyen excursiókra, — az többé vissza nem tér.« 3) »Ez a német . . . okvetetlen Érdélbe szándékozik ; még ugyan az Rábezán följül vagyon, de minden órán készül. Mi, itt mellette lévén, mindennap csípdezzük ; tegnap öt derék németet hoztak katonáim, ma megint négyet, s alkalmasint le is csapdoztak bennek. Tovább is jó vigyázással leszünk. — En ezen németet éjjel eddig megcsaptam volna, ha oly árkos és vizes helyre nem szállott volna, —- de nem lehet hozzá-