Századok – 1879

Állandó rovatok - Magyar Tudományos Akadémia. II. - Vidéki társulatok - VII

616 tárcza. megnevezni, lia e megye akkor már létezik vala. De bármily részletesen foglalkozzanak okleveleink a gazdag Telegdi-Csanád-nemzetség birtokaival, ez oklevelek Torontál-vármegyét nem ismerik, és midőn IV. László király 1285-ben a birtokosztályt megerősíti, az osztály tárgyát képező helységek szerinte Arad, Csanád és Temes-vármegyében feküdtek, — de egy sem Torontálban, noha azon területekről van szó, melyet egy század óta Torontálnak nevezünk. Mi oka lehet, — kérdi Pesty, — hogy a teinesi főispánok, kik közül sokan egyúttal más szomszéd vármegyék, mint Krassó, Csanád, Keve, Zaránd, Arad, Békés fstb. főispánjai voltak, czímeikben nem viselték a torontáli főispánság ezíme't, holott kételkedni nem lehet, hogy voltak idők, midőn a temesi főispán hatósága Torontálra is közvetlenül kiterjedőit. Erre az egész értekezés szolgál feleletül, melyből kitűnik, hogy bizonyos időben Torontál épen nem létezett, és midőn valóban létezett, terjedelemre nézve nagyon jelentéktelen volt, és még árnyéka sem a mai Torontáluak. A régi Keve-vármegye délre a Dunáig terjedett, többi határait is okleveleink segítségével biztosan kijelölhetjük, — éjszaki határa nevezetesen körülbelül .a mai Béga csatornáig ért. Szent-György, Tttebe, Párdány Keve-vármegyéhez tartozott, sőt még Idvarnok is, mely a Béga túlsó partján fekszik. A mai Torontálnak keleti része Temes-vármegye hatósága alatt állt, így Bogáros, Biliét, Zsombolya, Tószeg (Ileufeld), Csenej, Csatád, Kétsa, Böbda, Ivánda, Macedonia, Iletény, Peterda, Pártos, Tolvadia. E tájon, a Berzava és Temes összefolyásánál Keve és Temes megye határai is összefolytak. Egy 1338. évi oklevél Borzuatuebaka látszólag barbar hangzatú helységről tesz említést, mely nem egyéb, mint Borzvatőbaka, azaz, a Borzva, Berzava tövénél, torkolatánál fekvő Bóka. Tudjuk, hogy ott fekszik ma is Bóka torontál-vármegyei helység, mely még arról is nevezetes, hogy az említett időben felében Keve-vármegyéhez tartozott. Nem kevésbé érdekes pont a Nagy-Kikindához délre eső galadszkai puszta, mely nevét a hajdan itt virágzott Gálád helységtől vette ; — о helységért három vármegye versenygett egymással terjeszkedési vágyában, mert Gálád 1412 évben Torontál, 1550 évben Temes, 1561 évben Csanád-vármegyéhez tartozott. Ez a Csanád-vármegye az, mely Torontáli nyugatról és éjszakról szorította. Még az Aranka folyó sem szabott határt a csanádi területnek, mert ezen innen Száján, Valkány, Hegyes (Gedios), Bocsár stb. is tartozott Csanád-vármegyéhez, mely hosszú félkörben Knézen át Szakáiházáig nyúlt be a mai Temes-vármegyébe. Annál kétségtelenebb, hogy az Aranka és Tisza közti rész Morotva, Pádé, Csóka, Szanád stb. falvak Csanád vármegye kiegészítő részét képezték. így állván a dolgok, nagyon kevés marad hátra, a mit torontáli területnek lehetne tekinteni, ínég abban az időben is, midőn Torontálnak