Századok – 1879

Állandó rovatok - Magyar Tudományos Akadémia. II. - Vidéki társulatok - VII

tárcza. 615 fejtetni, s с czélból szeretné azokat a társulatnak a maros-vásárhelyi gyűlésen bemutatni. Ennek alapján elhatároztatott Margitay Gábor urat felszólítni, hogy eszközölje ki a tulajdonosnál, hogy a levelek mutattassanak be annak idejében a vásárhelyi gyűlésnek s ha szükségesnek fog találtatni, hosszabb időre is adassanak át, hogy így a megfejtést biztosan lehessen eszközölni. Titkár jelenti, hogy a kirándulásra már is mintegy 60-an jelentkeztek s hogy az a múlt hóban kitűzött programúi szerint fog véghez menni. Végül pénztárnok bemutatja múlt havi számadását. E szerint a junius havi bevétel volt 1021 frt 32 kr. kiadás 470 » 84 » pénztár maradék : 550 frt 48 kr. Ezzel az ülés eloszlott. A DÉLMAGYARORSZÁGI TÖRT. ÉS RÉG. TÁRSULAT. A délmagyárországi történelmi és régészeti társulat f. é. junius 5-én Temesvárott tartott közgyűlésén Pesty Frigyesnek egy értekezése olvastatott fel, melyből mielőtt az ottani Értesítőben egész terjedelmében megjelennék, ezennel bővebb kivonatot akarunk közleni, és ez által a nagy közönség figyelmét ez értekezésre irányozni. Czímc : A történelmi földrajz kérdései Torontdlban. Pesty azzal kezdi értekezését, hogy soha valamely nemzet inkább nem lakolt a történelmi földrajzban való járatlanságáért, mint a magyar, mert ez neki cge'sz provinciákba került. Példa erre a ma Slavoniáuak nevezett országrész, mely pedig nem Slavonia, hanem magyar vármegyékből álló egyenes része Magyarországnak. Torontál-vármegye a XIV. század előtt nem létezett, és így bizonyosan nem szerepelt azon 72. vármegye kö:;t, melyre Magyarország III. Béla király idejében, és még Rogerius szerint is fel volt osztva. Horvát István egy alkalommal oda nyilatkozott, hogy az ő tudtával Torontál nevezete már a XIV. és XV. században fordúl elő. Igaza van, do ennél többet most sem lehet mondani, daczára annak, hogy azóta egész levéltárak tartalma tétetett közzé, és vált hozzáférhetővé a tudományos buvárlat javára. A legrégibb oklevél, mely Torontál-vármegyéről szól, 132 6. évről való, és ez sem közöl többet a puszta névnél. Midőn IV. Béla király idejében a Csanád-nemzetség örökös birtokait megosztja, azok közt számos helység neveztetik, mely a Maros tövétől a Berzava folyóig elterjed, úgy, hogy múlhatlanál Torontál-vármegyét kellett volna