Századok – 1879

Értekezések - HUNFALVY PÁL: Bolla Márton és Éder Károly meg az oláh incolatus. - II.541

554 bolla márton és édell károly szláv hagyományból eredetinek tartja, mely szerint a szlávok ős fészke a Közép-Duna melléke volt, annak vlakjain a keltákat érti, a kik Kr. e. 380 tájban rohanták meg Pannóniát. »Nestor magyarázói, különösen Schlözer, a vlakokban a mai oláhokat látják, úgymond Schafarik. De alaptalan e nézet. A vlak név nemcsak régibb a szlávoknál, mint a mai oláhok, a kik csak az Y. vagy VI. században keletkeztek géták, rómaiak és szlávok vegyületéből, hanem szélesebb jelentésű is, mert nemcsak az ita­liai, lianem minden kelta vagy galliai népet magában foglal. Az a hír, hogy az oláhok szorították volna ki a Duna tartományai­ból a szlávokat, ellenkezik a történelemmel.« 1) Hogy mennyire ellenkezik az evvel, jelen munkából tetszik ki. Másfelől hasonló­képen történelmileg bizonyos, hogy a beköltöző oláhok az elő­talált szlávokat mind Erdélyben, mind a mai egyesűit román fe­jedelemségben hamar magokba olvaszták, mire a szláv liturgia nagyon közrehat vala. / íme mindazok az írók, kiket eddigelé ismerünk, s a kik­től lehetne a VI—X. századokból tudósítást várni az erdélyi oláhokról, tökéletesen hallgatnak rólok ; azon körülmények is, mint az arianus hitvallás, mint Nagy-Károly győzedelme az ava­rokon, s mint Hierotheus püspökösködése, a melyek leginkább nyilatkozásra bírhatták volna őket, érintetlenül hagyják. Senki sem veszi őket észre ; semmi sem birja nyilatkozásra vagy némi mozdulásra : tehát valóban nem léteztek Erdélyben azon egész idő alatt, a melyben mind a folyamodás szavai, mind a rumun írók állításai szerint nem csak léteztek, hanem államot is képez­tek volna. 2. §. A keresztyén magyar és állami nyelv a X. XI. XII. századok folytában képeződött azzá, a mi most ; rajta igen na­gyon észrevehetők az idegen szók, a melyeket azon idő alatt föl­vett. Ha a Folyamodás és a rumun írók közönséges alításai tör­ténelmileg alaposak volnának : a magyarok idejöttekor, azaz a IX. század vége felé sa X. és XI. századokban, Magyar- és Erdélyország ethnographiai térképe a Duna mellékein a Tiszáig szláv, a Tiszántúl és Erdélyben rumun lakosságot mutatott volna. *) Schafarik, Slavische Alterthiimer, I, 235. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom